Még kisiskolás korunkból ismerős lehet a következő tiltás: „Háttal nem kezdünk mondatot!”. De vajon tényleg nem kezdünk mondatot a hát elemmel? És pontosan mi is az a hát elem? Ha a stilisztika szemszögéből közelítjük meg (Schirm 2014), akkor megtudhatjuk, hogy hézagtoldó szóként (Szathmári 2004: 176) vagy töltelékszóként (Szikszainé 2007: 106) tartják számon. A pongyola, nemtörődöm stílus jellemzőjének tekintik, akárcsak például az ugye, az aha, a hm szavakat.
Forrás:http://schirmanita.hu/Schirm_Anita/Kutatoi_blog/Entries/2013/7/10_De_mik_is_azok_a_diskurzusjelolok.html
Azonban a nemzetközi és a hazai szakirodalomban is bebizonyosodott, hogy a töltelékszóként emlegetett elemek „mind a beszéd produkciójában, mind pedig a beszéd megértésében segítséget jelentenek” (Schirm 2014). A hát típusú elemekre jellemző a terminus sokfélesége (Dér 2009): modális partikula (Kiefer 1988), konnektor (Csűry 2005), pragmatikai kötőszó (Németh T. 1998), diskurzusjelölő (Dér 2005). Ezek az elnevezések különböző formai vagy tartalmi jellemzőket emelnek ki. Mivel a diskurzusjelölők szófaji besorolása igen változatos, így az elnevezésben a funkcionális, pragmatikai kategóriát hangsúlyozó, „semleges” (Schirm 2011: 10) megnevezést választottam. A diskurzusjelölők olyan diskurzusszervező elemek, melyek diskurzusszegmenseket kötnek össze, és pragmatikai viszonyokat jelölnek. Bruce Fraser (1999: 938) egy kéthelyiértékű viszony relációjában ábrázolja a diskurzusjelölőket, amelyben a funkciójuk az általuk bevezetett és a korábbi diskurzusrész kapcsolatának explicitté tétele. Példa erre: Tegnap megbántottalak, hát eljöttem hozzád elnézést kérni. A hát diskurzusjelölő egy magyarázó viszonyt fejt ki a két diskurzusrész között: Megbántottalak, így eljöttem hozzád.
A hát diskurzusszervező elem multifunkcionális diskurzusjelölő. Ezt bizonyítja, hogy egy 2011-es kutatásban (Markó−Dér) − ahol három korcsoport nyelvhasználatában vizsgálják a szerzők − már az óvodások is három funkcióban használják a hát elemet. Leggyakrabban általános válaszjelölő funkcióban volt jellemző. De beszédtervezés eszközeként is előfordult pl, az ilyen ilyen hát úgy így ilye fe- fölül így fö- hátra lehetett húzni, illetve a konklúziószóként való használat is megjelent az óvodás korcsoportban pl. az is jó meg így tornázunk így táncolok úgyhogy futkározok edzek [szünet] hát ennyi.
Markó–Dér (2011) eredményei azt mutatják, hogy a hát diskurzusjelölő az óvodások diskurzusaiban még csak három, a középiskolások nyelvhasználatában már hat funkcióban, míg a felnőttek diskurzusaiban nyolcféle használati körben jelent meg. Az első ábrából is látszik, hogy az idő előrehaladtával egyre több funkciója jelenik meg a hát diskurzusjelölőnek.
A hát előfordulásainak funkciómegoszlása a vizsgált korcsoportokban. (Dér–Markó 2011: 57)
Saját vizsgálatomban (Kondacs 2016) a hát diskurzusjelölő funkcióit vizsgáltam meg az óvodások diskurzusaiban. Azért erre az elemre koncentráltam, mert ez volt a forrásokban megtalálható leggyakoribb diskurzusjelölő − több mint 550 előfordulással 62 adatközlőnél. A kutatás segít abban, hogy az óvodáskorúak nyelvhasználatának vizsgálata által megtudjuk, hogy mikortól jelennek meg az első diskurzusjelölők, mely „diskurzusjelölőket sajátítják el, és használják először a gyermekek” (Krómer 2011: 213). A kutatáshoz a Magyar Óvodai Nyelvi Korpusz (MONYEK) anyagát használtam fel (Mátyus 2012), amelyben 62 óvodással készítettek interjút. Életkoruk: 4,5–5,5 év. Az interjúk hossza egyénenként 20–30 perc. A felvételek 2012 tavaszán készültek, több budapesti óvodában.
A MONYEK adatbázisának felhasználásával megállapítható, hogy a hát diskurzusjelölőt általános válaszjelölő funkcióban használták az óvodások leggyakrabban.
[1]
*FW1: és figyelj csak , Csilla , hogyha nincs ilyen jó idő , mint most .
*FW1: és nem lehet kimenni , akkor bent mit szeretsz játszani , bent a
szobában .
*CH1: hát benn bújócskázni szeretek .
*CH1: aztán meg szeretek (...) öö@fp ben [: benn] [*]
[//] meg szeretek olyan hát a testvérem még igaz csak ekkora .
A második leggyakoribb funkció volt a beszédtervező funkció, amikor hezitáció, szókeresés céljából használták a hát-ot.
[2]
*FW1: mit csináltatok ?
*CH1: hát .
*CH1: ööö@fp &nyara [//] tévét néztünk , vettünk mindent .
*CH1: ész [: és] [//] ész [: és] ettünk , aludtunk .
Emellett előfordult a Markó–Dér (2011) által leírt harmadik funkcióbeli használat is, tehát a konklúziószói.
[3]
*FW1: és mit szoktatok együtt csinálni ?
*FW1: mit jelent az , hogy legjobb barátja ?
*CH1: hogy sokat játszunk vele .
*CH1: és ilyesmi .
*FW1: mhm .
*CH1: hát ilyenek .
A MONYEK adatbázisának felhasználásával azonban további funkciókat is megállapítottam. Használták az óvodások pontosításra, önjavításra is a hát elemet.
[4]
*CH1: ész [: és] ööö@fp moszt [: most] pedig föl akartak mászni egy sziklára .
*CH1: ész [: és] a bagoly pedig őt &megijesz [//] vagyisz [: vagyis ] hát megcsípte .
Továbbá a vizsgált diskurzusjelölő fellelhető volt bizonytalanságot kifejezve.
[5]
*FW1: mikor mindjárt ?
*CH1: hát nem tudom , hogy mikor leszek hatévesz [: hatéves] .
Emellett megjelent az óvodások diskurzusaiban beszélői attitűd kifejezésére is a hát elem.
[6]
*CH1: és azt fogtam meg .
*CH1: és [//] és úgy ügettünk .
*FW1: mhm .
*CH1: nagyon jó volt .
*CH1: ide-oda dölöngéltem .
*CH1: nagyon jó volt .
*FW1: és itt a testvéred is volt ?
*CH1: hát persze .
*FW1: oké .
*FW1: jó .
*CH1: de a &Vi [//] a testvérem nem íjászkodott .
Beszédtoldó funkcióban is szerepel a hát az óvodások diskurzusaiban.
[7]
*FW1: ez az első kép itt .
*CH1: egyszer a kislány megnézte , hogy ugye a cica mit csinál .
*FW1: mhm , igen .
*CH1: és aludt .
*FW1: aha .
*CH1: így hát amikor megfogta a farkát .
*CH1: elijedt .
Kérdésbevezetői használatban is megfigyelhető az óvodások diskurzusaiban.
[8]
*FW1: és vannak olyan szavak, amiket nem szabad használni ?
*CH1: aha .
*CH1: hát gyerekeknek ?
*FW1: mhm .
Végül magyarázó funkcióban [9. példa] és a mondanivaló továbbvitelére [10. példa] is használták az óvodások a hát diskurzusjelölőt.
[9]
*FW1: miért történt ez így ?
*CH1: mer [: mert] mer [: mert] meghúzta a a a kislány a farkát .
*CH1: aszitte [: azt hitte] , hogy egy kötél .
*CH1: és megkarmolta .
*FW1: mhm .
*FW1: igen .
*FW1: igen [>] .
*CH1: mert fáj az a cicána [: cicának] [<] .
*CH1: én &ad [//] .
%par: előtte nagy levegőt vesz
*CH1: &amu [//] apa [//] apan [: apa] azért dobta ki , aki szereti a Cirmit, hát össze-vissza pisil .
[10]
*FW1: nagyon jól megy .
*CH1: és azt mondta neki a [//] Tomi , hogy nem szabad kiugrani .
*FW1: mhm [>] .
*CH1: Zsömi [<] .
*FW1: mhm .
*CH1: és hát azt a mondta az erdőben , hogy [//] hogy Béka [!] .
A hát diskurzusjelölő a Markó–Dér (2011) által leírt három használati körhöz képest (általános válaszjelölés, beszédtervezés és kérdésbevezető) további funkciókkal bővült az elemzésemben, amik eddig csak a felnőttek nyelvhasználatában (kérdésbevezető, beszélői attitűd kifejezése, mondanivaló továbbvitele, beszédtoldást, magyarázó, pontosítás, beszédtoldói, bizonytalanság, beszélői attitűd) voltak bizonyítottak (Schirm 2008).
Irodalom
Csűry, I. 2005. Kis könyv a konnektorokról, Officina Textologica, 13, Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék
Dér Cs. I. 2005. A diskurzusjelölők kialakulásáról a grammatikalizációs paraméterek tükrében, In: Mártonfi, A., Papp, K., Slíz, M. (szerk.) 2006. 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Budapest: Argumentum. 83–88.
Dér, Cs. I. 2009. Mik is a diskurzusjelölők? In: Keszler, B., Tátrai Sz. (szerk.) 2009. Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Budapest: Tinta. 293–303.
Fraser, B. 1999. What are discourse markers? Journal of Pragmatics, 31: 931–52.
Kiefer, F. 1988. Modal particles as discourse markers in questions. Acta Linguistica Hungarica, 38: 107–125.
Kondacs, F. 2016. A hát diskurzusjelölőről az óvodai diskurzusokban, In: Váradi, T. (szerk.) 2016. Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből. X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia. 45–58.
[http://www.nytud.hu/alknyelvdok16/proceedings/Kondacs_Flora.pdf]
Krómer, A. 2011. Diskurzusjelölők gyerekcipőben – diskurzusjelölők használatának vizsgálata óvodás korcsoportnál. In: Boda, I. K., Mónos, K. (szerk.) 2011. MANYE, XX. Debrecen: MANYE–Debreceni Egyetem
Markó, A., Dér, Cs. I. 2011. Diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In: Navracsics, J., Lengyel, Zs. (szerk.) 2010. Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Pszicholingvisztikai tanulmányok, II. Budapest: Tinta. 49–61.
Mátyus, K., Orosz, Gy. 2014. MONYEK‒Morfológiailag egyértelműsített óvodai nyelvi korpusz. Beszédkutatás 22: 237–245
Németh, T. E. 1998. A hát, így, tehát, mert kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata. Magyar Nyelv, 94: 324–31.
Schirm, A. 2008. A hát diskurzusjelölő partikula használata. In: Balázs, G., H. Varga, Gy. (szerk.) 2008. Az abdukció. Budapest–Eger: Magyar Szemiotikai Társaság–Líceum Kiadó. 180–187.
Schirm, A. 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és szinkrón státusa alapján című doktori disszertáció
[http://doktori.bibl.u-szeged.hu/759/1/schirm_anita_doktori_disszertacio.pdf]
Schirm, A. 2013. De mik is azok a diskurzusjelölők?
Schirm, A. 2014. Töltelékszavak újratöltve
[http://schirmanita.hu/Schirm_Anita/Kutatoi_blog/Entries/2014/10/24_Toltelekszavak_ujratoltve.html]
Schirm, A. 2014. A diskurzusjelölők a stilisztika szemszögéből
Szathmári, I. 2004. Stilisztikai lexikon. Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. Budapest: Tinta.
Szikszainé, N. I. 2007. Magyar Stilisztika, Budapest: Osiris
