Mi is PISA-zzunk egy kicsit...

2017. január 06. 08:37 - Kondacs Flóra

A 2015-ben megírt PISA-felmérés eredményei nemrégiben kerültek napvilágra. Ez ismét nagy felháborodást keltett kicsiny hazánkban, hiszen a nem túl elegáns 27−29. helyen végeztünk a 35-ből. A leggyengébbek még mindig szövegértésből vagyunk.

Mi arra keressük a választ, hogy mi lehet ennek az oka? Hibáztathatjuk a tanárt, a diákot, a szülőt, vagy az iskolarendszerünk a felelős a rossz eredményért?

kep1_2.jpg1. ábra: A szövegértési, matematikai és a természettudományos eredmények alakulása Magyarországon 2000 és 2015 között
(Forrás:http://hvg.hu/itthon/20161206_PISA_2015_meredek_lejton_a_magyar_kozoktatas_rado_peter)

Tovább
komment

Mit sugallnak nekünk a tankönyvi borítók?

2016. december 30. 18:11 - Kondacs Flóra

Korábban már foglalkoztunk[1] a tankönyvek szövegeinek problémáival, azonban a tankönyvek borítója is hordoz egyfajta többletjelentést, amely által a diákok már a tananyag elsajátítása előtt véleményt formálnak. A manipuláció mindig rejtett, tudatalatti, amely nemcsak nyelvi formában jelenhet meg, hanem a képek is befolyásolhatják véleményünket. A kialakított vélemény lehet pozitív és negatív eredményű is. A következő borítókat bemutatva rájöhetünk, milyen sokat számít, hogy egy-egy délutáni leckeírás során milyen tankönyvi kép „mosolyog” a matematika rejtelmeivel küzdő diákokra. Ebben a cikkben górcső alá veszünk hat tankönyvi borítót. Mindenki válogasson a maga ízlése szerint! És ne feledje, a végén szavazzon a kedvencére!

Lássuk az Apáczai Kiadó által használt borítót!


7949_w_254_q100.jpg

Tovább
komment

Episztemikus kategóriák II

2016. július 05. 08:08 - Kulkuri

Evidencialitás

Előző cikkünkben ismertettük, hogy milyen episztemikus kategóriák találhatók a világ nyelveiben. Itt már röviden szóltunk az evidencialitásról, de most vizsgáljuk meg részletesebben!

Ahogyan azt már említettük, az evidencialitás az a nyelvtani kategória, amelynek elsődleges jelentése az állítás alapját adó információ forrása. Természetesen valamilyen módon minden nyelv képes utalni az információ forrására, azonban mikor az evidencialitásról grammatikai kategóriaként beszélünk, azokat a nyelveket vesszük figyelembe, amelyekben léteznek olyan morfémák (vagy valamilyen egyéb nyelvtani elemek, pl. partikulák vagy segédigék), melyek elsődleges jelentése az információ forrására utal. A legtöbb nyelvben az evidencialitás az igeragozási paradigma része, de néhány ritka esetben névszók és mutató névmások is kifejezhetik. Az evidencialitást areális (területi) jelenségként tartják számon.

Tovább
komment

Az aspektus és az akcióminőség a magyarban

2016. július 02. 08:08 - kviki1993

Előző cikkünkben már szóba került az aspektus, ezúttal pedig egy, kifejezetten a magyar nyelvre vonatkozó megközelítését ismerhetjük meg ennek a fogalomnak.

Kiefer Ferenc munkájában az aspektusnak három típusát különíti el, a befejezettet (perfektív), a folyamatost (imperfektív) és az ún. „állapotok” kategóriáját. Az előző cikkben leírtak alapján Kiefer tipológiája inkább az eseményszerkezeti osztályozáshoz hasonlítható.

Az aspektust ugyanis a következőképpen jellemezte: a folyamatos és a befejezett aspektus elkülöníthetőségének szerinte fontos kritériuma az oszthatóság, vagyis a folyamatos aspektusú cselekvés vagy folyamat időintervalluma osztható, a befejezett szemléletű cselekvésé azonban oszthatatlan. Mindezt a következő mondatokkal lehet szemléltetni:

  • Péter délután 3-tól 5-ig a kertben játszott.
  • Péter délután 3-tól 5-ig megcsinálta a leckéjét.

Az első mondat folyamatos, ezért elmondható, hogy az esemény a 3 és 5 közötti tartomány legtöbb osztatára érvényes, tehát pl. Péter játszhatott negyed 4-től fél 5-ig, de akár fél 5-től 5-ig is.

abra1.jpg

Tovább
komment
süti beállítások módosítása