Előző cikkünkben már szóba került az aspektus, ezúttal pedig egy, kifejezetten a magyar nyelvre vonatkozó megközelítését ismerhetjük meg ennek a fogalomnak.
Kiefer Ferenc munkájában az aspektusnak három típusát különíti el, a befejezettet (perfektív), a folyamatost…
Időszerű kérdések
Egyik előző cikkünkben bemutattuk, hogy milyen múlt időkkel bírt a magyar nyelv néhány évszázaddal ezelőtt. A múlt, jelen és jövő idő megkülönböztetésén kívül azonban másféleképpen is lehet időviszonyokat kifejezni a nyelvekben. Mostani cikkünkben a belső eseményszerkezetről és az aspektusról lesz…
Elmúlt idők múlt idői
Múltidő-rendszerünk az ősmagyar kortól (i.e. 1000 – i.sz. 896) kezdve napjainkig nagy változáson ment keresztül. Régi irodalmi alkotásokban, versekben még találkozhatunk egy-egy „hallgatja vala” vagy „mondá” jellegű kifejezésekkel, mára azonban már csak a -t/-tt jeles múlt időt használjuk. De vajon…
"Akár ez is lehetett mondjuk a történet"
...avagy mit is jelent az evidencialitás és az episztemikus modalitás?
Április első hetében sem tétlenkedett a Nyelvészeti Műhely, ugyanis az április 6-ai műhelyalkalomkor újabb vendég látogatott el hozzánk. Dr. Kugler Nóra, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója beszélt nekünk egyik fő kutatási témájáról, az episztemikus modalitás,…
Német jövevényszavaink nyomában 2.
Előző cikkünkben tíz olyan német jövevényszó etimológiáját ismerhettük meg, amely a szleng vagy az argó nyelvhasználathoz sorolható. Az igazi ínyencek a folytatásban az étkezési szokásokkal, ételekkel és az azok elkészítésével kapcsolatos szavakból kaphatnak kóstolót.
Fánk: Ez az erdélyi szász…