Előző két cikkünkben az állatok és nemzetek neveihez köthető betegségnevekkel foglalkoztunk. Ebben a bejegyzésben azt taglaljuk, hogy a nyelvekben milyen egyéb szókészleti területekkel érintkezhet a betegségnevek csoportja. Ezek a következők: állatok, növények, testrészek,…

Előző cikkünkben, amelyet itt találsz, megpróbáltunk fényt deríteni a sikeres ígérettétel főbb feltételeire. Most pedig pont ezeket az általánosan elfogadott feltételeket fogjuk megkérdőjelezni. Tartsatok velünk a pragmatika csöppet sem zökkenőmentes utazásának újabb…

Beszédaktus-elmélettel foglalkozó cikksorozatunk újabb állomásához érkeztünk. Ezúttal az elmélet általános bemutatója után mélyebbre ásunk: megismerkedhetünk egy konkrét beszédaktusnak, az ígéretnek a természetével. A nyelvészeti pragmatika (amely leginkább a nyelvhasználattal foglalkozik) egy…

A beszédaktus igéjét nem mindig mondjuk ki nyíltan (expliciten) a ragozott performatív igével, hanem igen gyakran úgy fogalmazunk, hogy csak odaértjük mögé, azaz sugalljuk, tehát implikáljuk a szándékolt aktust. És itt kell megemlítenünk, hogy bizony nap mint nap találkozunk azzal a (csöppet sem…

„Nem az számít, amit mondasz, hanem amit teszel” – tartja a közismert mondás. Arról azonban nem szól a fáma, hogy mi történik akkor, amikor azzal cselekszünk, hogy kimondunk valamit. Hogy közelebb kerüljünk ehhez a nagyon egyszerű, hétköznapi jelenséghez, előbb meg kell ismerkednünk a…