Etimológiai séta - a patikától a budiig

2016. március 19. 06:23 - kviki1993

„Hazafelé menet elsétáltam a bodega mellett, beugrottam a butikba, és kiváltottam egy receptet a patikában.” Gondolta volna, hogy mindhárom helyszínt jelölő szónak közös az eredete?

la_bodega.jpg

forrás: http://imagene.youropi.com/tapasbar-la-bodega-zwolle-
6%28p:restaurant,3547%29%28c:0%29.jpg

Mindhárom szavunk a latin apotheca szóalakra vezethető vissza, amely pedig a görög ἀποθήκη átvétele (mindkét szóalak ’raktár, lerakat’ jelentéssel bír).

Most pedig nézzük, pontosan hogyan és milyen jelentésben is jelentek meg a magyarban ezek a szavak!

A patika az ÉKsz. szerint elsődlegesen ’gyógyszertár’ értelemben használatos, ennél ritkábban ugyan, de ’orvosság’ jelentésben is előfordulhat.

A patika szó régiségbeli előfordulásáról A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára pedig a következőket írja: már a 15. századból adatolható egyfajta ’raktárház, bolt’ (1405), a későbbi évszázadokban pedig már a ’gyógyszertár’ (1544), valamint az ’orvosság, gyógyszer’ (1787) jelentés is felbukkan.

Na de hogyan lett a magyarban az apotékából patika?

Nos, erre kétféle magyarázat is adható. Lehetséges, hogy a kései latinban szintén meglévő potheca vagy potecha ’műhely, bolt’ alakváltozatokat vettük át, de az is elképzelhető, hogy a szó eleji „a” hangot névelőnek érezték a nyelvhasználók, így azt egy idő után elhagyták (ez utóbbira példa lehet az alombik-lombik, illetve az Amadéfalva-Madéfalva változás is).

A butik mai jelentésében kezdetleges kis boltot, italmérést vagy falatozót jelenthet, ennél azonban gyakoribb a ’különleges divatárut árusító kisebb bolt’ jelentése.
A butik szavunk ugyan szintén a fent említett görög-latin szóra vezethető vissza, azonban a magyar nyelvbe közvetlenül a németből került át (Butike, Budike ’bolt, csapszék, butik’), a német pedig a franciából vette át (boutique ’bolt, vásári bódé, butik’). Az etimológiai szótár szerint a magyar nyelv régebbi életében is adatolható a ’bódé’ (1865-től), a ’csapszék, falatozó’ (1878), sőt még ’sátor, kunyhó’ (1854) jelentés is.

A bodega kifejezetten ritkán használt szóként van feltüntetve az értelmező szótárban, népies és régies stílusárnyalat van hozzárendelve, jelentése pedig a következő: ’(hideg) ételeket is árusító italmérés’.
A bodega közelebbről meghatározva spanyol jövevényszó, amely azonban német közvetítéssel érkezett hozzánk (vö. spanyol bodega ’pince, borkimérés; hajófenék, áruraktár, áruház’, valamint német Bodega ’pince, borkimérés; áruraktár tengeri kikötőben’). A régi magyar nyelvben a jelentése szintén kétféle lehetett: ’áruraktár’ (1879-től), valamint ’borospince, falatozó’ is (1893-tól). A ’falatozó’ jelentés valószínűleg azért alakulhatott ki, mert a borkimérésekben általában pogácsaféléket, hideg ételeket is lehetett venni.

Megfigyeléseim szerint a bodegát gyakran a bódé szinonimájaként is használják (valószínűleg a hasonló hangzása miatt), azonban tudni kell, hogy a bódé szavunk már nem az apothecára vezethető vissza, hanem a német Bude ’bódé’ szóra (ez utóbbiból alakult ki egyébként az ’árnyékszék’ jelentésű budi is).


Felhasznált irodalom:

ÉKsz. = Juhász József–Szőke István–O. Nagy Gábor–Kovalovszky Miklós szerk. 2003: Magyar értelmező kéziszótár, Budapest, Akadémiai.

TESz. = Benkő Loránd szerk. 1967–1976: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I., III. Budapest, Akadémiai.

 

Kalla Viktória

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eotvoslingua.blog.hu/api/trackback/id/tr308497966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.