Nyelvtársak, kémmesék és gépirodalom

2016. március 28. 08:00 - Szalma B. Tímea

A fogyasztói társadalom megnyerése érdekében tudjuk, hogy a marketinges szakemberek mindent bevetnek. Egy céljuk van, mégpedig az adott terméket eladni. Így nem meglepő, hogy a reklámoknak, az óriásplakátoknak befolyásoló szándékuk van. Ehhez hasonlóan a napilapok, a hetilapok is szeretnek élni a manipuláció és a meggyőzés eszközeivel, hiszen az olvasó figyelmét valamilyen módon fel szeretnék kelteni. Míg a meggyőzés során a közlő szándéka ismert a befogadó előtt, nyíltan megvallja, hogy mit szeretne elérni és felvonultatja az érveit, addig a manipuláció olyan megtévesztés, ahol a célszemély nincs mindig tudatában a befolyásoló szándéknak.

Az élénk színek, vicces képek mellett a nyelvi manipuláció is elterjedt eszköz a befolyásolásra, amely visszaköszönhet egy-egy szójáték, frappáns mottó vagy néhány rímes sor formájában. Manapság már szinte mindenki interneten keresztül jut a leggyorsabban a legtöbb új információhoz, hiszen az emberek leggyakrabban elektronikus formában olvasnak híreket, most azonban mégis a nyomtatott sajtó kerül előtérbe.

Jelen esetben HVG-címlapok fognak például szolgálni. A lap főcímei stilisztikai szempontból is érdekesek lehetnek. Gondoljunk csak a Nyelvtársakra, Kémmesékre vagy a Gépirodalomra. Nyelvészeti aspektusból való értelmezésükhöz szükséges némi retorikai ismeret az alakzatokat létrehozó-átalakító eljárásokról. Most azt fogjuk górcső alá venni, hogy az adjekció és detrakció milyen mértékben jelennek meg, előtte azonban nézzük meg, mit is jelentenek ezek a műveletek:

  • adjekció (hozzátoldás, bővítés)

A meglévő nyelvi elemhez egy új nyelvi elem hozzákapcsolását jelenti. A bővítés, a kiegészítés a nyelv valamennyi szintjén érvényesülhet.

A protézis a szó elejéhez, a paragogé a szó végéhez illeszt egy vagy több elemet, de a szó belsejét is lehet bővíteni, ez az alakzat az epentézis.

  • detrakció (elhagyás, csökkentés)

Valamilyen nyelvi elem eltávolítását, illetve a jelenségegész egy vagy több alkotórészének elhagyását jelenti.

Szó eleji elhagyás: aferézis, szó belseji: szinkopé, szó végi: apokopé.

Az alábbi alakzatokra szemléltetésként 2010 és 2013 között megjelenő HVG-címlapokat vizsgáltam. A HVG 2013/39. (szept. 25.) számának címe Nyelvtársak, amely egy protézis folyamatát ábrázolja, mivel a szó elejére toldunk be egy ny fonémát, így lett az elvtársakból nyelvtársak.
hvg_1.jpgTovábbi példák az adjekcióra: A félrevezető (A vezető helyett → ki van egészítve a félre- igekötővel, ami adjekciónak felel meg, azon belül pedig ez egy protézis, mivel a szó elején történt a betoldás), Fogjunk össze vissza (Fogjunk össze helyett → szóvégi bővítés történt a vissza- igekötővel, így ez egy paragógé), Választott polgárok (Választó polgárok helyett → paragógé figyelhető meg ebben az esetben is, mivel két t fonéma betoldására került sor, az ó betű pedig megrövidült, amely jelenséget a stilisztikában szisztolénak nevezünk), Lelátószög (Látószög helyett → protézis található, ugyanis szó eleji bővítés történt a le- igekötővel), Elittiltás (Eltiltás helyett → a szó belsejében történt a hozzátoldás, hiszen egy ti- szótag ékelődött be az el- igekötő után, így ez epentézisnek minősül), Minisztériumjáték (Misztériumjáték helyett → a ni- szótag bővítésével szintén epentézist figyelhetünk meg), Országházi áldás (Házi áldás helyett - az ország szó kiegészítésével szó eleji bővítés valósult meg).
forrás: http://hvg.hu/hvgfriss/2011.23

További példák még, szintén az adjekcióra: A sajtó szabadságon (A sajtó szabadság helyett - szó végi bővítés az -on rag által), Pókerharcok (Pókerarcok helyett → epentézis folyamata, mivel egy h fonéma került az alap kifejezésbe), Eurófaló (Faló helyett → szó eleji bővítés történt az euró szó kiegészítésével).

2012/46. (nov. 24.) számának címe Egyenlő elbánás, melyben két jelenséget is tapasztalunk, ugyanis az elbánás szóban az el- igekötő egy szó eleji betoldás, azaz protézis, illetve általában bánásmódról szoktunk beszélni, ezért a mód elhagyását detrakciónak, azon belül pedig apokopénak tekinthetjük. Így az egyenlő bánásmódból egyenlő elbánás lett.

További példák a detrakcióra: Törvényes párfogás (Törvényes pártfogás helyett → szinkópa folyamata figyelhető meg, hiszen egy t fonéma hiányzik a szó belsejéből), Mi a Mao? (Mi a manó? helyett → az n betű elhagyása szinkópát eredményez, emellett az ó betű időtartama megrövidül, amely jelenséget a stilisztikában szisztolének nevezünk), Kettő látás (Kettős látás helyett → apokopét találunk a szó végi s fonéma eltávolítása miatt).

hvg_2.jpg forrás: http://hvg.hu/hvgfriss/2012.48

A következő cikkemben a további stílushatást teremtő eszközökkel foglalkozok majd, az immutációs és detrakciós folyamatok lesznek terítéken. Azt, hogy mit is rejtenek ezek a fogalmak, megtudhatjátok a folytatásból.

 

Irodalom:

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 

Internetes forrás:

http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm

http://www.c3.hu/~magyarnyelv/08-4/barthazi.pdf

 

Szalma Baksi Tímea

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eotvoslingua.blog.hu/api/trackback/id/tr98530940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.