Német jövevényszavaink nyomában

2016. április 04. 08:00 - kviki1993

Ha német jövevényszavakról van szó, általában olyan kifejezéseket emlegetnek, mint a herceg, a láda, a polgár vagy a tánc, amelyek ma már állandó tartozékai a magyar nyelvnek. A köznyelvieken kívül azonban számos olyan szlenghez vagy argóhoz besorolható szavunk is van, amelyeket szintén a németből vettünk át. Lássunk ezekből néhányat!

Balhé:
A ma már ’veszekedés, botrány’ jelentésű szavunk első előfordulása 1862-re tehető, már ekkor is a ’baj’ jelentéssel. A későbbiekben azonban ’lárma’ értelemben is megjelent. A német nyelvben is argónak minősített balhe ’lárma, rajtakapás, baj’ szóból eredeztethető. A szó végső forrása pedig a héber behālā ’rémület, riadalom’.

Cidri:
Első előfordulása 1908-ból adatolható, ’hideg’ értelemben, majd később ’hidegtől, félelemtől való reszketés’ jelentésben is előfordult (1920). Manapság ez utóbbi jelentés a jóval gyakoribb, habár az értelmező szótár szerint a ’hideg’ jelentés is kimutatható. Bajor-osztrák eredetű, a zidri ’reszketős’, valamint az irodalmi németben meglévő zitterig ’reszketős’ és zittern ’remeg, didereg’ szavak említendők ezzel kapcsolatban.

cidrizik.jpg

"cidrizik"
http://www.egeszsegtukor.hu/images/news/news_10976_folyton-fazik-ez-lehet-a-baja.jpg

Pancser:
Szintén bajor-osztrák eredetű szó, a pantscher, panscher ’bort, sört vizező kocsmáros; balkezes, ügyefogyott ember, kontár’ kifejezésre vezethető vissza, amely pedig a pantschen ’bort hamisít, kever, pancsol’ származéka. A magyarban ’ügyetlen, kétbalkezes ember; hozzá nem értő ember, kontár’ jelentésben használatos.

Smaci:
A ’csók’ jelentésű szavunk a német Schmatz, a bajor-osztrák schmatze ’cuppanós csók’ szóra vezethető vissza, ami pedig a schmatzen ’csámcsog, a szájával csettint, cuppant, csókol’ igéből lett képezve. A smaci szó főként a bécsi németből kerülhetett át a magyarba. A szóvégi i valószínűleg a német e végű változatra vezethető vissza (ugyanaz a változás figyelhető meg, mint a gázsi vagy a módi szavunkban is).

Smafu:
Ausztriai német eredetű szó, a schmafu ’aljas, alávaló; kapzsi, fukar; gazember, szélhámos, csaló’ kifejezésre vezethető vissza. Ez utóbbi Bécsből terjedhetett el, és nem más, mint a francia je m’en fous ’fütyülök rá’ mondat szóként felfogott átvétele. Az első előfordulása 1925-ből adatolható, amikor is ’semmiség, semmi, csekélység’ értelemben használták, majd megjelent az ’ügyetlen ember’ jelentése is. Ez utóbbi valószínűleg már magyar fejlemény. Manapság már leginkább ’érdektelen dolog’-ként használatos, az „ez nekem smafu” kifejezés pedig annyit tesz, mint hogy ’fütyülök rá, nem érdekel’.

Stréber:
A Streber ’törekvő, igyekvő személy’ szóból eredeztethető, amely pedig a streben ’törekedik, törekszik’ származéka. Más nyelvekbe is átkerült, ld. szerb/horvát štreber, cseh štrébr ’törtető, stréber’. Már a kezdetektől pejoratív értelemben, ’törtető személy’ jelentésben használják a magyar nyelvben.

hermione-granger-answers-questions-in-class-in-harry-potter.gifMindenki kedvenc strébere
http://mrwgifs.com/wp-content/uploads/2013/08/Hermione-Granger-Answers-Questions-In-Class-In-Harry-Potter.gif

Strici:
A bécsi német strizzi ’jobb fajta naplopó, csavargó; selyemfiú’ szóra vezethető vissza, amely pedig feltételezhetően az olasz strizzare ’kinyom, kifacsar, sajtol’ alapján keletkezett származék. A jelentésváltozás a selyemfiúknak a prostituáltakat kihasználó tevékenysége miatt (amely hasonlítható egy gyümölcs kifacsarásához) mehetett végbe. Más vélemények szerint a német szó a cseh strỳc ’nagybáty; atyafi, koma; szomszéd’ átvétele, ahol a ’közelebbi rokon’ → ’alkalmi partner’ jelentésváltozás figyelhető meg.

Tinglitangli:
A német Tingeltangel ’alacsony színvonalú zenés szórakozóhely’ szóból ered. A Tingeltangel egy hangutánzó kifejezés, amely 1870 után Berlinben bukkant fel a kétes hírű zenés kávéházak neveként. A magyarban megfigyelhető egyrészt szintén az ’alacsony színvonalú szórakozóhely’ jelentésben, ugyanakkor a ’silány, értéktelen műsor, zene, tánc stb.’ értelemben is felbukkan. Ez utóbbi már másodlagos, jelentéstapadással létrejött fejlemény.
A magyaron kívül más nyelvbe is bekerült, ld. a szerb/horvát tingltangl, a cseh tingl-tangl és a lengyel tingel-tangel szavakat.

Trampli:
Bajor-osztrák eredetű, a trappel ’esetlenül járó ember; félbolond ember’ szóra vezethető vissza. Hasonló kifejezés az ausztriai német Trampel (egyfajta szitokszó), a bécsi német tråmp’l ’tenyeres-talpas szolgálólány’ is. A magyarban már 1851-ben előfordul írásban ’esetlen, otromba, nagy testű nő’ jelentésben, valamint később ’lomha, esetlen; otromba, durva’ értelemben is.

Tróger:
A bajor-osztrák eredetű trager (sacktrager) ’teherhordó’ és a tiroli német trâgɛr ’házaló, hordár’ szóval hozható összefüggésbe. A Träger ’hordár’, ’keresztgerenda’, ’tartógerenda’ és a sziléziai német träger ’hordár, falusi házak mennyezettartó gerendája’ szavak szintén megemlítendőek. Első magyar előfordulása 1696-ra tehető, amikor is ’hordár, teherhordó’ jelentésben használták. A későbbiekben azonban megjelent már a ’faragatlan, aljas ember’ (1908/1947), valamint a ’tartórúd, tartógerenda’ is (1941). Manapság már csak ’szállítómunkás’, de leginkább ’faragatlan, nyers, aljas ember’-ként használjuk.
A szerb/horvát treger, trogar ’hordár’ közvetlenül szintén a németre vezethető vissza, a román troágǎr ’hordár’ viszont magyarból való átvétel.

A cikksorozat következő részében gasztronómiával kapcsolatos kifejezések nyomába eredünk majd, addig is további jó olvasgatást a blogon!

Felhasznált irodalom:

ÉKsz. = Juhász József–Szőke István–O. Nagy Gábor–Kovalovszky Miklós szerk. 2006: Magyar értelmező kéziszótár, Budapest, Akadémiai.

TESz. = Benkő Loránd szerk. 1967–1976: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Budapest, Akadémiai.

 

Kalla Viktória

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eotvoslingua.blog.hu/api/trackback/id/tr928556434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.