"Akár ez is lehetett mondjuk a történet"

2016. április 13. 08:00 - kviki1993

...avagy mit is jelent az evidencialitás és az episztemikus modalitás?

Április első hetében sem tétlenkedett a Nyelvészeti Műhely, ugyanis az április 6-ai műhelyalkalomkor újabb vendég látogatott el hozzánk. Dr. Kugler Nóra, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója beszélt nekünk egyik fő kutatási témájáról, az episztemikus modalitás, illetve az evidencialitás problémaköréről. Rövid ízelítő következik az előadásból.

A témára való ráhangolódásként a hallgatóságnak meg kellett állapítania, hogy mit lát az alábbi képen:

abra.gif

Ami tényként könyvelhető el, az az, hogy egy fekete alapot és rajta fehér vonalak és minták halmazát láthatjuk. Azonban még erre az egyszerű kérdésre is nagyon eltérő válaszok érkeztek, hiszen néhányan fát, néhányan pedig hidat láttunk a képen, és természetesen nem csupán ez a két javaslat érkezett. Ez a bemelegítő feladat tudatosította bennünk, hogy mindennapjaink során folyamatosan értelmezzük a körülöttünk lévő világot, és következtetéseket vonunk le belőle.

eloadas_1.jpg

Az előadásból megtudhattuk, hogy az evidenciális és az episztemikus jelentés a világról való tapasztalattal, tudással van kapcsolatban. Evidencialitáson leginkább a megnyilatkozói tudásnak a nyelvi jelölését érthetjük. Más megközelítésben az evidencialitás nem más, mint a megnyilatkozónak a mondat igazsága iránti elkötelezettségének kifejeződése (maga a terminus egyébként Franz Boas nevéhez fűződik).

A megnyilatkozó tudásának két típusa lehetséges a témáról szóló szakirodalom alapján: közvetlen és közvetett. A közvetlen a tapasztalati igazolást jelenti, amely történhet látás, hallás vagy egyéb érzékelés révén (ez utóbbihoz tartozhat a „megérzés” is). Közvetett tudást pedig szerezhetünk értesülésből (másod-, harmadkézből vagy pedig akár szóbeszédből való értesülésből), valamint következtetés révén (ez utóbbit inferenciának hívják a szakirodalomban). Az evidencialitás nyelvi kifejezése igen látványosan érhető tetten például a Brazíliában lokalizálható hixkaryana nyelvben. Máshogyan fejezik ki azt, hogy xy jönni fog, lássunk erre néhány példát:

nomokyaha ha – ő jön (meg fog érkezni) – közvetlen tapasztalati evidencia

nomokyan hati – azt mondták, hogy jön – hallomás/értesülés

nomokyan hami – jelekből arra következtetek, hogy jön – következtetés közvetlen evidencia alapján (eredmény, inferencia)

nomokyaha hawe – azt hiszem, (valószínűleg) jönni fog – valószínűsítés

eloadas_2.jpg

Az egyes bizonyítéktípusok hierarchiába is rendezhetők a megbízhatóság alapján: az érzékelési hierarchia legcsúcsán a látás áll, szemben az egyéb érzékeléssel. A közvetettség szempontját figyelembe véve az érzékelés elsőbbrendű, mint a következtetéses tudás. És ami az eseményektől való távolságot illeti, megbízhatóbb az a tudás, amely az eseményhez való közelségből eredően keletkezik, mint amelyik távolabbról.

A másik fogalom, amely köré az előadás témája összpontosult, az episztemikus modalitás volt. Ebben az esetben arról van szó, hogy egy megnyilatkozás a beszélő tudása, vélekedése alapján a szituáció fennállásának, bekövetkezésének lehetségességét, valószínűségét reprezentálja (Lehetséges, hogy van még egy ezres a pénztárcámban. – Azt hiszem, hogy van még egy ezres a pénztárcámban.).

Az előadás végén és az elméleti felvezetés után Nóra röviden bemutatta nekünk az általa elvégzett empirikus vizsgálatot, amelynek alapja egy kb. félperces videó volt. A vizsgálati személyeknek meg kellett mondaniuk, hogy mit láttak a felvételen, a látott eseményekhez kapcsolódó vélekedések, következtetések így lejegyezhetőekké, majd később elemezhetővé váltak. A felvételen egy személy keresett valamilyen tárgyat egy irodának kinéző beltéri helyiségben, majd a keresgélés után egy borítékkal távozott. Az előadás elején felvillantott képhez hasonlóan itt is az volt a tapasztalateloadas_3.jpg, hogy még ezt az egyértelműnek tűnő felvételt is nagyon különbözőképpen tudják értelmezni az emberek, legyen szó a személy életkoráról, a helyszínről vagy a keresés indítékáról. Maga az értelmezés, következtetés mentális folyamata pedig egyáltalán nem tudatosan zajlott le.

Ugyan a szűkre szabott idő nem kedvezett a témában való elmélyülésnek, azért már maga a problémafelvetés és az elméleti betekintés is nagy tanulsággal szolgálhatott a jelenlévőknek, így elmondhatjuk, hogy ez a hónap is ígéretesnek tűnik a tartalmas műhelymunkához.

fotók: Rálik Alexandra

 

Kalla Viktória

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eotvoslingua.blog.hu/api/trackback/id/tr278597582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.