„Félrefordítások“ a földrajzban, avagy hogyan lehet a tankönyvi szövegeket értelmezni?

2016. május 12. 08:00 - Kondacs Flóra

Cikkünkben a földrajz tantárgy tankönyvi szövegeinek néhány problémás mondatszerkesztési sajátosságát mutatjuk be[1]. Ehhez kiegészítésül szolgálnak a pedagógiából már jól ismert kutatási eredmények is. Ezek az eredmények, ha nem is közvetlenül, de közvetve hozzájárulhatnak a tanulók motivációjának változásához.

Kiindulási pontként tisztázni kell, hogy mi is az a szövegértés. A pszicholingvisztikában és a pedagógiában másként közelítik meg ezt a fogalmat. A kétféle megközelítés bizonyos részeinek összevonásával vizsgálom meg, hogy a diákoknál a „nyelvtani forma és a lexikális jelentés közvetítette értelem” (Laczkó 2008: 12–3) és a „mélyebb összefüggések” megértése (Laczkó 2008: 12) a tankönyvi szövegrészletek értelmezése során jelen van-e.

A jelen cikkben kiválasztott tantárgy: a természetismeret földrajzi része. Ezen tankönyvek 5. osztályos tanulóknak íródtak.  A pedagógia területén végzett kutatások empirikus eredményekkel is alátámasztották, hogy a természettudományos tantárgyak iránti érdeklődés egyre kedvezőtlenebb az életkor előrehaladtával (Csapó 2000:360).  Ha a tankönyvek mondatszerkesztési sajátosságai nem megfelelőek, és a diákok többsége is egyre kevésbé lesz motivált a tanulás iránt az életkoruk növekedésével, akkor hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani?

k0189.jpg

A Föld az űrből című kép

Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-6-osztaly/ismerkedes-a-folddel/a-fold-alakja-es-szerkezete

Az empirikus kutatásban számos ábrát találhat az olvasó, melyekhez némi háttérinformáció szükségeltetik: a két tesztet összesen 198 tanuló töltötte ki. A válaszadók két Pest megyei (P1 – P2 néven jelölve) és két Csongrád megyei (Cs1 – Cs2 néven jelölve) általános iskola tanulói voltak. Pest megyében két városi iskolának a diákjait, míg Csongrád megyében egy városi és egy községi iskolának a tanulóit teszteltem. A kék oszlop a helyes megoldásokat, míg a piros a helyteleneket jelöli.

Következzen két feladat a szövegértési tesztből. Viszont hasznos tanácsként elmondjuk: csak az adott szövegrészletből szabad kiindulni, tehát ki kell zárni a már meglévő tudásunkat! 

Elsőként a következő feleletválasztós feladatra kellett válaszolni:

  1. Válaszd ki a két lehetőség közül azt, amelyik a szöveg alapján szerinted a megoldás!

A földi vizek állandóan változásban, mozgásban vannak. Hajtóerejük a Nap sugárzó energiája. A napsugárzás hatására indul meg a páraképződés. [2]

Minek a hajtóereje a Nap sugárzó energiája?

A. a földi vizeknek

B. a földi vizek állandó változásának, mozgásának

A helyes válasz a B lesz. A probléma az, hogy a birtokos jelző és birtokszó kapcsolata nem egyértelmű, így a diákoknak rá kell jönnie arra, hogy a hajtóerő a mozgásból ered.

Lássuk, a diákok milyen eredményeket értek el:

nevtelen1.jpg

  1. ábra: A természetismeret–földrajz tantárgy első feladatában elért százalékos eredmények iskolákra bontva

 A legtöbb helyes választ adó iskola a P1-gyel jelölt volt. Ezzel szemben a P2-vel jelölt iskola tanulói 83%-ot értek el. Vajon nekik miért nem lett 100%-os a megoldásuk, hiszen a szövegrészlet nekik is adott volt?

A következő feladatban saját szavaikkal kell a szöveg alapján megadniuk a választ:

  1. Válaszolj a szövegrészlet alapján feltett kérdésekre!

Nagy magasságban a levegőben lévő parányi, szilárd halmazállapotú, szennyező anyagokra a vízpára kicsapódik, felhő keletkezik. Amint egyre több pára csapódik le, a vízcseppek is egyre nagyobbra híznak a felhőben. Végül annyira nehezek lesznek, hogy csapadék formájában a földre hullanak.[3] .

Mik lesznek végül olyan nehezek, hogy csapadék formájában a földre hullanak?

A probléma: az annyira nehezek lesznek igei szerkezethez csak „odaértett alanyként” (M. Korchmáros 2005: 64) jelenik meg a vízcseppek alany, ezért ennek érthetőségét, az alany és az állítmány pontos egyeztetését kell a kisdiákoknak is végrehajtaniuk. A tanulók a következő eredményeket érték el:

nevtelen2.jpg

  1. ábra: A természetismeret–földrajz tantárgy második feladatának százalékos eredményei iskolákra bontva

Legjobban a P2 néven jelölt iskola teljesített, mivel az ötödikesek 70%-a helyes megoldást írt a kérdésre. Ezzel szemben a Cs2 névvel jelölt iskola diákjai több, mint 50%-ban helytelen válaszokat írtak. A P1 és a Cs2 iskolákban is volt egy-egy diák, aki nem töltötte ki a tesztet, ezért nem 100% az összeadott arány.

A vizsgált szövegekből a következők problémás mondatszerkesztések figyelhetőek meg: a birtokos jelző pontos visszafejtésének problémája (1. feladat), az alany és az állítmány egyeztetésének problémája (2. feladat). A diákokkal elkészített szövegértési tesztek eredményei a következők lettek: szinte minden feladatban a helyes válaszok mellett megjelentek helytelenek is, hol kisebb, hol nagyobb százalékban.

A tanulók többsége ismeretei bővítése céljából igen nagy százalékban hagyatkozik a tankönyvi szövegekre, így félő, hogy esetenként hibásan értelmeznek egy-egy fogalmat vagy jelenséget. Igaz azonban az is, hogy a diákok többsége főként a társadalmi-gazdasági fejlődésnek köszönhetően, már a tévéműsorokból, a folyóiratokból és a tanári magyarázatból is bővítik ismereteiket a világról (Kádár, Farsang: 2012:351), tehát van remény, hogyha a tanár figyel és figyelmeztet, akkor a diákok mégsem esnek áldozatul a tankönyvek „félrefordításainak” (vö.: Kádár, Farsang: 2012).

Ugyanakkor mit gondolnak, hogyan befolyásolhatja ez a tanulók tanulás iránti érdeklődését?

Számos kutatás bizonyította, hogy a földrajz esetében igen szoros a kapcsolat a kedveltség és az osztályzatok között (Csíkos 2012:8 ). Ugyanakkor az is igaz, hogy érdeklődés tekintetében a természettudományos tantárgyak között, a földrajz kedvező helyet foglal el ebben a rangsorban, hisz a legtöbben változatosnak tekintik (Takács 2001: 308 ). Feltételezhető, hogy a diákok többsége azért szereti a földrajzot a természettudományos tantárgyak közül jobban, mert érti is, hogy mit tanul. De vajon a tantárgy megítélésének helyzetét mennyiben segítik elő a tanárok, illetve mennyiben hagyatkoznak a tanulók a tankönyvi szövegekre?

A cél elsősorban az lenne, hogy ne a tanárok feladata legyen, hogy a tankönyvi szövegeket felülbírálják, s ezzel vegyék el az időt mind az otthoni felkészülésből, mind a tanórából, hanem az, hogy minél hatékonyabban tudják felhasználni azt a 45 perces órát, amit tartanak, s minél inkább motiválják a tanulókat a földrajz tanulására.

 

 

IRODALOM

Csapó Benő 2000: A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései, Magyar Pedagógia 100/3., 346–366.

Csíkos Csaba 2012: Melyik a kedvenc tantárgyad? Iskolakultúra 22/13., 3–16.

Horváth Miklós–Molnár László–Szentirmainé Brecsok Mária 2013: Természetismeret, Budapest, Apáczai

Jámbor Gyuláné–Kissné Gera Ágnes–Vízvári Albertné 2013: Természetismeret Élő és élettelen környezetünk, Szeged, Mozaik

Kádár Anett–Farsang Andrea 2012: Általános és középiskolás tanulók földrajz tantárgyhoz köthető tévképzetei, In.: Nyári Diána (szerk.): Kockázat-Konfliktus-Kihívás, VI. Magyar Földrajzi Konferencia, SZTE TTK, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, 339–353.

Korchmáros Valéria 2005: Mondattan, Szeged, Jatepress

Laczkó Mária 2008: Anyanyelvi szövegértés és grammatikai tudás, Új Pedagógiai Szemle 58, 12–22.

[http://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Laczko-Anyanyelvi.html – 2016. május 8.

Takács Viola 2001: Tantárgyi attitűdök struktúrája. Magyar Pedagógia 101/3., 301–318.

 

[1] A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlik. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

[2] „A földi vizek állandóan változásban, mozgásban vannak. Hajtóerejük a Nap sugárzó energiája. A napsugárzás hatására indul meg a páraképződés. A felmelegedő levegő felemelkedik, majd a benne lévő párából felhő képződik. A felhőből lehulló csapadék egy része beszivárog a talajba, a többi patakokon, folyókon keresztül elfolyik a tavakba és tengerekbe. A víz párolgásával a folyamat újrakezdődik”. (Forrás: Mozaik Kiadó)

[3] „A tengerek, a tavak és a folyók vize állandóan párolog. Pára kerül a levegőbe a növényekből is. Minél erősebb a felmelegedés, annál gyorsabb a párolgás. A felmelegedett levegő a benne lévő vízgőzzel együtt felemelkedik. A felemelkedés közben a levegő lehűl. Minél jobban lehűl a levegő, annál kevesebb vízgőzt tud befogadni. Nagy magasságban a levegőben lévő parányi, szilárd halmazállapotú, szennyező anyagokra a vízpára kicsapódik, felhő keletkezik. Amint egyre több pára csapódik le, a vízcseppek is egyre nagyobbra híznak a felhőben. Végül annyira nehezek lesznek, hogy csapadék formájában a földre hullanak”. (Forrás: Apáczai Kiadó) 

Kecskeméti Judit – Kondacs Flóra

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eotvoslingua.blog.hu/api/trackback/id/tr428702832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.