Időszerű kérdések

2016. június 13. 08:00 - kviki1993

Egyik előző cikkünkben bemutattuk, hogy milyen múlt időkkel bírt a magyar nyelv néhány évszázaddal ezelőtt. A múlt, jelen és jövő idő megkülönböztetésén kívül azonban másféleképpen is lehet időviszonyokat kifejezni a nyelvekben. Mostani cikkünkben a belső eseményszerkezetről és az aspektusról lesz szó.

Kezdjük azzal, hogy az eseményeknek általában van időtartama, vagyis időbeli lefolyása. Azokat az eseményeket, amelyeknek következménye valamilyen változás, telikus eseményeknek nevezzük. Az Amália elájult mondat alapján két állítás valószínűsíthető: hogy Amália egy régebbi időpillanatban eszméleténél volt, és hogy most éppen eszméletlen, tehát az „elájulás” mint esemény változást vont maga után. A változást nem hozó eseményeket pedig atelikus eseményeknek nevezi a nyelvészeti szakirodalom. Az atelikus eseményeket fölismerhetjük az alapján is, hogy ha a mondatban lévő állítás a megjelölt időintervallumban igaz, akkor igaz az adott intervallum legtöbb rész-intervallumában is. Pl. ha Amália tegnap délután négytől hatig zongorázott, akkor az is igaz, hogy négytől fél ötig vagy fél öttől háromnegyed hatig zongorázott.

Zeno Vendler magyarországi születésű nyelvész telicitás alapján négyféle osztályba sorolta a predikátumokat (állításokat):

vendler.jpg

Zeno Vendler

  • állapot-predikátumok: amelyek atelikusak és statikusak, és bármely időpillanatban eldönthető az igazságtartalmuk.
    Pl.: Kati Londonban él; Ádám napokig beteg volt; Anya szereti a bablevest.

  • cselekvés-predikátumok: atelikusak, de van időtartamuk. Éppen ezért időtartamot jelölő határozókkal jól formáltak, de nem jók eredmény bekövetkezését jelentő időhatározóval.
    Pl.: Dóra két óra hosszat írta a leckét.; *Dóra két óra alatt írta a leckét.

  • teljesítmény-predikátumok: telikusak és van időtartamuk is. Ezért olyan időhatározókkal állhatnak, amelyek az időtartam jelölésén túl valamilyen változás bekövetkezésére is utalnak.
    Pl.: Alexandra egy óra alatt megfőzte az ebédet.; *Alexandra egy óra hosszat megfőzte az ebédet.

  • eredmény-predikátumok: telikusak, de nem utalnak időtartamra. Ezért csak olyan időhatározókkal fordulhatnak elő, amelyek vagy nem utalnak, vagy nagyon rövid időtartamra utalnak.
    Pl.: Andrea egy pillanat alatt elájult.; *Andrea két óra hosszat/alatt elájult.

A Vendler-osztályozással szemben az aspektus már relációs fogalom: legalább két esemény idejének összevetéséből jön létre. Máshogy megfogalmazva az adott eseményt egy másik esemény szemszögéből vizsgálunk.

homokora.jpg

Progresszív aspektusú az az esemény, amely egy másik eseménynek az időbeli keretét adja meg. Vagyis a progresszív aspektusú esemény ideje alatt következik be egy másik, rövidebb időtartamú esemény.

Pl.:
Nóri épp csukta be az ablakot, amikor kitört a vihar. (progresszív főmondat)
Akkor tört ki a vihar, amikor Nóri épp csukta be az ablakot. (progresszív mellékmondat)

A progresszív mondat akkor mutatkozhat meg a szórendben, amikor a mondat igemódosítót tartalmaz (pl. igekötőt), ekkor ugyanis az igemódosítónak az ige mögé kell kerülnie (csukta be).

A befejezett (perfektív) aspektusú esemény egy másik esemény szemszögéből nézve már lezajlott, megtörtént. Mivel ez azt jelenti, hogy valamilyen változás következett be, ezért a befejezett aspektus elsősorban telikus eseményszerkezettel kompatibilis. Pl.: Nóri már megérkezett az iskolából, amikor betoppant hozzá Laci.

 

Végezetül nézzük meg azt is, hogy az eseményszerkezet és az aspektus hogyan függnek össze az igeidőkkel.

Mind a progresszív, mind a perfektív aspektus kompatibilis lehet minden igeidővel, bár a jelen idejű alakok inkább csak az éppen zajló eseményről szólhatnak (ún. riporter-jelen).

Példa különböző igeidejű progresszív mondatokra:
Épp vitorlázni fogok, amikor ti írjátok a zh-t.
Épp
iskolában voltam, amikor ti kifestettétek a szobát.
Épp rakom el az esernyőmet, hát nem pont akkor ered el az eső!
(riporter-jelen)

Perfektív mondatok:
Vissza fogok jönni, mire elkészülsz.
Eladták a cipőt, mire odaértünk.
Épp ledőlök pihenni, amikor csörög a telefon.
(riporter-jelen)

 

A különböző Vendler-osztályba tartozó igék szintén állhatnak minden igeidőben. Viszont megfigyelhető, hogy az állapotokhoz leginkább jelen idő szokott kapcsolódni, a telikus állítások esetében pedig a múlt idő az alapértelmezés. Ezek a tendenciák néhány nyelvben kifejezetten jól megmutatkoznak.

lillooet_indianok.jpg

Lillooet indiánok

A Kanadában beszélt lillooet nyelvben a következő kifejezés jelenthet múltat és jelent is (a jövőhöz külön morféma kellene), de ha nincs speciális, kifejezetten a múltra utaló kontextus, akkor jelen idejűként kell interpretálni.

tayt-kan
éhes én

A teljesítmény-predikátumnak számító, ’megszárít’ jelentésű kifejezés jelenthet szintén múltat és jelent is, de ha nincs speciális jelenre utaló kontextus, akkor múlt idejűként fog interpretálódni.

k’ác - an’-lhkan
szárít én

 

A következő cikkben azt járjuk majd körül, hogy a magyar nyelv vonatkozásában milyen aspektuális osztályozás írható még fel, valamint szó lesz egy, az aspektussal összefüggő másik fogalomról is, az akcióminőségről.

 

 

Gyuris Beáta–Kiefer Ferenc 2008: Az igék lexikai ábrázolása és az eseményszerkezet, in Kiefer Ferenc szerk.: Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete, Budapest, Akadémiai Kiadó, 229–67.

Maleczki Márta SZTE: Idő a nyelvben c. kurzusa

 

Kalla Viktória

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eotvoslingua.blog.hu/api/trackback/id/tr688796948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.