Osztályozás, nem jó szokás?

2018. augusztus 23. 11:55 - Kondacs Flóra

A forgalomban lévő magyarországi tankönyvek nagy többségére jellemzői, hogy minden témakört egy-egy központi fogalom megmagyarázására építenek föl[1]. Pl. Az időhatározó legtöbbször a cselekvés időpontjára vonatkozik (ötkor). Jelenthet folyamatot, tartamot is, vagyis azt, ahogy egy esemény mozzanatai egymás után következnek (Mozaweb).

Ha a belegondolunk, akkor az iskolában minden tudás visszamondható tudásként értelmezhető, hiszen memorizálni és gyakorolni kell a tananyagot, ami főleg a diák szorgalmán múlik. Az iskolai tudás tehát valójában visszamondható tudás (Knausz 2008: 12), hiszen a szövegeket rutinszerű és alkalmazható algoritmusok alkotják: fogalom + magyarázat + példák. Ezzel a probléma az, hogy aki szorgalmasabb tanuló, avagy jobban fog az esze jobb jegyet kap, mint az a tanuló, aki kevésbé motivált, vagy a tanulási képességében valamilyen deficittel rendelkezik. Az osztályzat ez alapján a megközelítés alapján nem a tudást értékeli, hanem a tanulás sebességét. Ha lassabban tanul a gyerek, ráadásul kevésbé motivált, akkor rosszabb eredményt, míg ha gyorsabban és motiváltabban tanul, akkor jobb osztályzatot ér el.

uj_tipp_hogy_tanuljon_gyermeke_1.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Tanuljunk a tanulás jövőjéről

2018. augusztus 23. 11:51 - Kondacs Flóra

 image018.jpg

http://www.alpariskola.hu/barangolas.html

Hogyan lehet tanítani a mai világban? Szükséges-e a kialakult keretes rendszer a tanítás kapcsán? Mi a tanár és a tankönyv szerepe?[1] A következő rövid cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ Sugata Mitra oktatást kutató segítségével.

Tovább
Szólj hozzá!

NaHÁT miket gondol az átlag nyelvhasználó…

2017. május 31. 11:13 - Kondacs Flóra

A hát diskurzusjelölő gyermeknyelvi funkcióiról

 

 A diskurzusjelölők jellemzői

       A diskurzusjelölők (pragmatikai kötőszók (Németh T. 1998), diskurzuspartikulák (Kiefer 1988)) diskurzusszegmenseket kötnek össze, és pragmatikai viszonyokat jelölnek a megnyilatkozásokban (Kondacs 2016: 46). A diskurzusjelölők főként élőszóban jellemzőek. Ismerős lehet a tiltás: „Háttal nem kezdünk mondatot!”, azonban ez nincs így, hiszen számos kutatás bizonyította (Schirm 2011, Markó–Dér 2011), hogy a hát igenis megjelenik mondatkezdő pozícióban, és nemcsak jelentés nélkül, beszédtöltelékként, hanem funkcióval bíró elemként is. A diskurzusjelölők grammatikalizációval[1] jönnek létre.

gondolkodo_gyerek_1.png

Tovább
Szólj hozzá!

Szóval az ovisok…

2017. május 11. 17:11 - Kondacs Flóra

Az óvodások diskurzusszervező elemeiről a szövegösszefüggés alapján

 

 A diskurzusjelölők és az ovisok

     A gyermekek számos diskurzusjelölőt használnak spontán beszédükben, amelyekkel jelzik pragmatikai, nyelvhasználati tudatosságuk kialakulását (Markó‒Gárczi‒Imre 2010). Megfigyelték továbbá azt is, hogy az életkor előrehaladtával egyre több diskurzusszervező elem jelenik meg nyelvhasználatukban (Markó‒Dér 2011). Érdekes kérdés lehet, hogy mely diskurzusjelölők és mikor jelennek meg az óvodások spontán beszédében.

Forrás: http://francianyelviskola.com/wp-content/uploads/2014/04/francianyelvoktatás1-680x365.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Hát valóban "hátolnak" az óvodások?

2017. február 09. 10:00 - Kondacs Flóra

Még kisiskolás korunkból ismerős lehet a következő tiltás: „Háttal nem kezdünk mondatot!”. De vajon tényleg nem kezdünk mondatot a hát elemmel? És pontosan mi is az a hát elem? Ha a stilisztika szemszögéből közelítjük meg (Schirm 2014), akkor megtudhatjuk, hogy hézagtoldó szóként (Szathmári 2004: 176) vagy töltelékszóként (Szikszainé 2007: 106) tartják számon. A pongyola, nemtörődöm stílus jellemzőjének tekintik, akárcsak például az ugye, az aha, a hm szavakat.

kep1_3.jpg

Forrás:http://schirmanita.hu/Schirm_Anita/Kutatoi_blog/Entries/2013/7/10_De_mik_is_azok_a_diskurzusjelolok.html

Tovább
Szólj hozzá!