Mi is PISA-zzunk egy kicsit...

2017. január 06. 08:37 - Kondacs Flóra

A 2015-ben megírt PISA-felmérés eredményei nemrégiben kerültek napvilágra. Ez ismét nagy felháborodást keltett kicsiny hazánkban, hiszen a nem túl elegáns 27−29. helyen végeztünk a 35-ből. A leggyengébbek még mindig szövegértésből vagyunk.

Mi arra keressük a választ, hogy mi lehet ennek az oka? Hibáztathatjuk a tanárt, a diákot, a szülőt, vagy az iskolarendszerünk a felelős a rossz eredményért?

kep1_2.jpg1. ábra: A szövegértési, matematikai és a természettudományos eredmények alakulása Magyarországon 2000 és 2015 között
(Forrás:http://hvg.hu/itthon/20161206_PISA_2015_meredek_lejton_a_magyar_kozoktatas_rado_peter)

A nyilvánosságra hozott adatok alapján a legjobbak között még mindig Finnország és Észtország szerepel (az egyéb skandináv államok mellett).

15934330_1490147791002929_453764281_n.jpg

2.ábra: A skandináv és magyar oktatás adatainak összehasonlítása 
(Forrás: http://docplayer.hu/921313-Magyarorszag-es-a-skandinav-orszagok-kozoktatasa-a-pisa-meresek-tukreben.html)

Ha megnézzük Finnország iskolarendszerét kiderül, hogy komprehenzív iskolarendszer működik, ami azt jelenti, hogy az általános és középiskola összeolvad egy kilencéves alapiskolába. Ennek a rendszernek köszönhetően a 8. osztályosokat nem nyomasztja a „legjobb iskolába való bejutás” kényszere. Az alapoktatás egyik kiemelt célja, hogy a diákok tanulási nehézségeit a tanárok felismerjék, és azt ne felmentéssel, hanem valódi megoldással orvosolják (speciális különoktatás).

Az alapiskola első öt évében nincsenek jegyek, így a diákokban nem alakul ki az „ötöskényszer”, habár ezt a rendszert első osztályban kis hazánk is átvette. A középfokú oktatás pedig modulárisan épül fel, azaz nincs egy előre megadott tanterv, hanem a diákok maguk építik fel az órarendjüket az iskola által kínált órák alapján, sokkal kevesebb óraszámban, mint itthon. Ahogyan látható, ez a rendszer szabadabb teret ad a tanároknak és a diákoknak egyaránt. Nincs az a bizonyos tankönyvhöz kötöttség, amellyel itthon minden tanár szembesül. Egy szabadabb, több idővel rendelkező tanár pedig még kreatívabb tud lenni, ráadásul az egyetemet legjobban elvégzők (a legjobb 10%) tanítják a nebulókat. Az oktatók egyedi módon fejleszthetik diákjaikat, könnyebben ismerheti fel azok tanulási nehézségeit. Azonban a finn diákok is érettségiznek, habár ez 18 hónapig tart náluk, és még egyszer javíthatnak is, ha valami nem úgy sikerül nekik, ahogyan eltervezték (szégyen és megbélyegzés nélkül).

kep3.png

3.ábra: A finn iskolarendszer felépítése
(Forrás: http://slideplayer.hu/slide/2867854/)

Egy biztos, ez egy szabadabb, emberközpontúbb rendszer, ami lehetőséget ad a kreativitás mellett az egyedi tehetségek fejlesztésére, és a problémások felzárkóztatására.

Számos szövegértési vizsgálat született Magyarországon, s az egyik, a 2015-ben tankönyvi szövegekről szóló vizsgálat[1] (Kondacs 2015) rámutatott arra, hogy sok esetben a rossz szövegértési eredmény a tankönyvi szöveg nem megfelelő megfogalmazása miatt születik. Ilyen hiba például az utalások tartalmi feltöltetlensége („Melyik képet nem lehet ernyőn felfogni, tehát mire utal az ezt szó?”) . „A síktükörben látható kép. Gyertyát helyezünk a síktükör elé. A gyertya képét a tükör mögött látjuk. Ezt a képet nem lehet ernyőn (vetítővásznon, falon) felfogni, mint például a filmvetítéskor keletkező képet. A tükörben látható képet látszólagos képnek nevezzük. Az ernyőre vetíthető képet pedig valódi képnek mondjuk” (Nemzeti 2009: 103).

Sok esetben tehát igazolhatóvá vált, hogy a diákok szövegértését befolyásolja, a nem megfelelően megfogalmazott tankönyvi szöveg. Manapság azonban a tanárok többségének többféle tankönyvből kell kiválogatnia az adott tanóra anyagát, így a legtöbb esetben a tanulók nem is érintkeznek a szövegekkel tanórai keretek között. Azonban, ha az ismeretek felelevenítését a tankönyvi szövegekkel akarják kiegészíteni vagy magyarázni, akkor már problémába ütközhetnek az értelmezésben.

Nyilvánvaló, hogy ha a tankönyvek a pontosabb megfogalmazásra törekednének, segítenék, hogy a diákok szövegértése is javuljon.

Ugyanakkor szembe kell néznünk egyéb hátráltató tényezővel is. A kutatások többsége megemlíti, hogy a diákok családi háttere nagyban befolyásolja a tanulók iskolai eredményességét. Amellett tehát, hogy az egyes országok gazdasági és társadalmi fejlettsége is meghatározó, az oktatás eredményességére ugyanúgy hat a kisebb mikroközösségekben (jelen esetben a családban) lezajlódó fejlődés elősegítése vagy éppen meggátolása.

Az Európai Unió a hátrányok kompenzálása céljából javaslatokat fogalmaz meg a tagállamok számára, melyben a két legfontosabbnak a szegregáció csökkentését és a sikeres hátránykompenzációt, valamint az érdemi tanterv kialakítását teszi elérendő céllá.

Az Európai Unió által megfogalmazott javaslatok valóban helytállóak lehetnének, azonban ahhoz, hogy ez valóban működőképes legyen, ahhoz szükséges lenne az is, hogy a magyar oktatási rendszert alapjaiban erősítsék meg. A diákok ugyanis hiába kapják meg a minőségileg legjobb oktatást, ha nem kamatoztathatják a tudásukat az élet különböző területein. Szükséges lenne tehát az is, hogy a tanulók különböző „terepgyakorlatokon” vehessenek részt, amely nem lenne egy-egy tantárgyra korlátozva, hanem az összes eddigi tudásukat felhasználva kellene egy adott problémát megoldani, egy feladatot végrehajtani.

Példaként említhető, hogy nagyon sokan választanak a tanulmányaik közben ösztöndíj-lehetőségként hosszabb-rövidebb időre külföldi úti célt. Feltételezhető, hogy ekkorra már az a különösen fontos idegen nyelvet elsajátították, viszont nem ismerik sem az adott ország kulturális sajátosságait, sem a várost, melybe megérkeznek. Emiatt számos nehézségbe ütközhetnek a diákok, hisz idegen nyelven kell feltalálniuk magukat, önállóan kell tájékozódniuk, s egyéb váratlan problémákat is egyedül kénytelenek megoldani. Ezért lenne célszerű, ha olyan életszerű helyzetekbe kerülnének a tanulók már az iskola alatt is, ahol egyszerre több mindenre kell fókuszálniuk, s többféle rendelkezésükre álló tudást kell egyszerre alkalmazniuk, melyet nem egy tantárgyból, hanem több tantárgyat ötvözve kell kamatoztatniuk.

Ezen módszer segítséget nyújthatna a családoknak is abban, hogy a gyerekek otthon többféle tevékenységben is hatékonyan részt vehessenek, ami által fejlődhetne a nem csak az adott séma szerinti feladatmegoldó képességük is.

 

 Irodalom

http://eduline.hu/kozoktatas/2016/12/6/Borzaszto_a_magyar_diakok_eredmenye_a_PISAt_URT069 

http://www.kulfoldremennek.hu/tanulas/224-a-finn-oktatasi-rendszer-sikerenek-titka

http://index.hu/tudomany/2016/12/06/pisa_felmeres_eredmenyek/

Kondacs Flóra 2015: A tankönyvi szövegek mondatszerkesztési problémáiról, TDK–dolgozat

Zátonyi Sándor 2009: Fizika, Budapest, Nemzeti

 

[1] A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

 

 

Kondacs FlóraKecskeméti Judit

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eotvoslingua.blog.hu/api/trackback/id/tr712102223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.