Az előző cikkünkben a kutyák tulajdonságaival foglalkoztunk részletesebben. Most az állati kommunikációé lesz a főszerep.

Az emberi és állati kommunikációt a következő sajátosságok különítik el: A tudatosság és szándékosság, hiszen képesek vagyunk befolyásolni, manipulálni embertársainkat. A kreativitás, mivel bármilyen mondatot létre tudunk hozni többféleképpen is. Továbbá el tudunk vonatkoztatni az „itt és most”-tól, tehát tudunk a múltról, a jövőről is beszélni. Az emberi nyelvre jellemző még, hogy önkényes, valamint konvención (megegyezésen) alapul. Kulturálisan átadott tudás és tanulás által is öröklődik, és az emberi nyelv strukturált, kompozicionális, tehát az elemek jelentéséből és kapcsolódási módjából megállapítható az egység jelentése (pl. napraforgó – nap felé forduló növény). Emellett rekurzív is, azaz ismételhető szerkezeteket tartalmaz (pl. Anna az, aki szereti Péter, aki szereti Marit, aki szereti Katát.). Azonban az elkülönítő sajátosságok között akadnak olyanok, melyek az állati kommunikációban is megjelennek. A méhek riszáló tánca jelzi az iránnyal (felfelé vagy lefelé, szög), a távolsággal (a tánc sebessége) és a táplálék minőségével (gyorsabban riszál) azt, hogy a táplálékforrás hol található. Ehhez a viselkedéshez kell egyfajta kreativitás és elvonatkoztatás is.

Forrás: http://users.atw.hu/agota01/3.oldal.html

A majmok is képesek tanulással elsajátítani bizonyos megegyezésen alapuló jeleket, például a jelbeszéd egy-egy elemét. Koko gorilla képes volt új jelek kreálására is (gyűrű: ujj + karkötő).

A majmok nyelvhasználatában azonban még nincs nyelvtan, és fejlődés sem volt megfigyelhető a mondatok hosszában. Ezzel szemben az énekesmadarak vizsgálata során megállapították, hogy az emberi beszédhez hasonlóan működnek a madarak trillázásai. A dallamszótagok nem véletlenszerűen, hanem komplex rendszer szerint illesztődnek össze, akárcsak az emberi nyelv szótagjai. A dallamszótagok összefűzésének mechanizmusa pedig ugyanúgy épül fel, mint ahogyan az emberek a szavakból összefűzik a mondatokat, sőt a madarak a szülőktől sajátítják el ezeket a kombinációkat, akárcsak az embergyermekek a szüleiktől. 

Míg az ember a nyelv segítségével gondolatokat kommunikál, addig a kutyák képekben gondolkodhatnak. Különböző jelek különféle viselkedésmintákat indítanak el bennük, melyek rítusok kialakításához vezetnek. Ezek felhasználásával és a kommunikációs szándéknak köszönhetően tudnak a kutyusok közölni, kommunikálni. A következő videóban a kutyus emberi hangot próbál imitálni.

Vannak kutyagazdák, akik váltig állítják, tudják mikor milyen a kutyusuk hangulata a házi kedvenc hangja alapján. Faragó Tamás és munkatársai kutatása bizonyítja, hogy az ember a kutya hangjaira figyelve megértheti azok jelentését az adott hang hossza és magassága alapján. A kutatásban azonos hanghosszúságú és magasságú emberi és kutyahangokat teszteltek emberekkel. Kiderült, hogy a vizsgálati alanyok felismerik társaik érzelmeit hangjaikra támaszkodva. A hosszú és magas emberi és kutyahang negatív, intenzív hatást kelt, ami félelemre utal. A hosszú és mély hangoknál negatív, de kevésbé intenzív, tehát agresszív érzelmi állapotra következtettek a vizsgálatban résztvevők, míg a rövid, lüktető magas vagy mély hangok esetén pozitív érzelmeket hordoz a hangadó személy. A kutyák és az emberek által produkált hangok tehát hasonló akusztikus paraméterrel rendelkeznek.

Az állati és emberi nyelvekről tehát a következő mondható el. Az emberi nyelvek kettős tagolásúak, azaz a nyelvi jeleknek két szerkesztési szintjük van, míg az állati nyelvek tagolatlanok, mivel nem építhetők újabb jelek, és nem bonthatók kisebb egységekre. Az emberi kommunikáció nyitott és produktív, azaz a nyelv elemeinek szabad kombinálása által bővíthető a jelkészlet. Azonban az állati kommunikáció zárt, hiszen a jelek csak néhány esetben tudnak kombinálódni (pl. Koko). Az emberi nyelvben megtalálható az ábrázoló funkció, mivel téri-időbeli eltolódás lehetséges. Ezzel szemben az állati kommunikáció a méhek tánca kivételével csak „itt és most”-ban gondolkodik. Az állati viselkedés jellemzője még, hogy ingervezérelt, hiszen a viselkedés ingerek hatására váltódik ki, míg az emberek esetében ingerfüggetlen. Az emberi nyelv önkényes, mivel a jelek nem motiváltak, azonban az állatok esetében van motiváltság, a jelek jelölési kapcsolatban állnak általában a jelölt dolgokkal és a viselkedéssel.

Irodalom

Az emberek értik a kutyákat?
[http://www.nyest.hu/hirek/az-emberek-ertik-a-kutyakat]

Az énekesmadarak segíthetnek megérteni az emberi kommunikációt
[http://www.nyest.hu/hirek/az-enekesmadarak-segithetnek-megerteni-az-emberi-kommunikaciot]

Schirm Anita SZTE: Kommunikáció szóban és írásban II. című kurzusa

Tóth Enikő DE: Bevezetés a nyelvtudományba című kurzus anyaga [http://lingua.arts.unideb.hu/doc/bevnytud_1.pdf]

Tóth-Bogár Katalin 2009: Majd’ megszólal – Csányi Vilmos a „kutyabeszédről”
[http://www.nyest.hu/hirek/majd-megszolal-csanyi-vilmos-a-kutyabeszedrol]

Kondacs Flóra