Mi is az az episztemikus? A fogalom görög eredetű, jelentése: ’ismeret, tudás’. A világ nyelveiben számos stratégia létezik a tudás, ismeret kifejezésére. Cikkünkben röviden ismertetjük az ehhez kapcsolódó legfontosabb kategóriákat.
Forrás: http://etelallergiasoknak.hu/blog/wp-content/uploads/2014/10/TUDAS1.jpg
Az episztemikus kategóriák vizsgálata a nyelvészet egy viszonylag fiatal és kurrens kutatási területe. Ebből fakad, hogy nem minden terminusnak van pontos magyar megfelelője, és gyakran az angol terminológiában sem feltétlenül tisztázott egy adott jelenség neve – így a magyar és az angol megnevezés is szerepel az egyes kategóriáknál, melyek a következők:
- episztemikus modalitás (epistemic modality)
- evidencialitás (evidentiality)
- mirativitás (mirativity)
- egoforicitás (egophoricity vagy conjuct-/disjunct system vagy assertor’s involvement marking system)
- episztemikus perspektíva (epistemic perspective)
Az episztemikus modalitás a beszélő becslése egy tényállás valószínűségéről, illetve viszonya saját megnyilatkozásának igazságtartalmához. Ezáltal kifejezhető, hogy a beszélő szerint a megnyilatkozás például biztosan igaz, eléggé valószínű vagy ő maga kételkedik az ismeret hitelességét illetően. A magyarban ezt lexémák segítségével valósítjuk meg:
(1) Péter biztosan eljön. (2) Péter talán eljön.
Az evidencialitás viszont az a nyelvtani kategória, amelynek elsődleges jelentése az állítás alapját adó információ forrása. Kifejezheti, hogy vizuális érzékelés által, hallomás útján vagy következtetés révén szerzett ismeretről van-e szó. Emellett egyes nyelvekben egyéb jelentéseket is felvehet, például az episztemikus modalitáséhoz hasonlót. Például a wintuban (Észak-Kalifornia) különböző toldalékokkal fejezhető ki (összesen ötféle kategória létezik ebben a nyelvben), hogy az beszélő milyen úton szerezte az információt:
(3) kupa-ke ’ő fát vág’ (hallomás útján szerzett információ) (4) kupa-re ’ő fát vág’ (következtetés útján szerzett információ – pl. látom, hogy üres az illető kabinja és eltűnt a fejszéje) (5) kupa-el ’ő fát vág’ (feltevés révén szerzett információ – pl. tudom, hogy minden nap szokott fát vágni)
Ehhez a két kategóriához kapcsolódóan már előadást is hallhattunk a Nyelvészeti Műhelyben.
A mirativitás kategóriája az új, meglepő információt fejezi ki, amely szembemegy a beszélő elvárásaival vagy amely nem része a beszélő eddigi világképének. A mirativitás lehet különálló nyelvtani kategória, de lehet az evidenciális rendszer része is, ahol az evidenciális egy bizonyos formája (például egyes szám első személyű) miratív jelentést is kap. Példánk a török nyelvből való:
(6) Kemal gel-di ’Kemal eljött’ (neutrális) (7) Kemal gel-miș ‘Kemal eljött’ (új, nem várt információ)
A meglepetés erejeForrás:http://i.imgur.com/P1WsMLT.jpg
Az egoforicitás a beszélő az eseményben való személyes részvételét fejezi ki vagy az esemény egy másik szemszögből történő észlelését. Az egoforicitás kategóriájában a legfontosabb mindig az, hogy kinek van elsődleges hozzáférése az információhoz. Például ugyanaz a nyelvtani elem kijelentő mondatban, első személyben arra utal, hogy az esemény elsődleges résztvevője a beszélő, neki van elsődlegesen hozzáférése az információhoz. Azonban ez az elem második személyű kérdő mondatokban már azt fejezi ki, hogy ez az elsődleges hozzáférés a hallgatóhoz tartozik (ha nagyon leegyszerűsítve nézzük: a kérdező feltételezi, hogy a kérdezett fél jobban tisztában van saját cselekvéseivel, mint ő, aki kérdezi). Ezt láthatjuk a wutun nyelvben (Nyugat-Kína):
(8) ngu huan xhe-di-yek ‘én eszem’ (9) ni ma-ge nian-di-yek ’Mit olvasol?’
Az episztemikus perspektíva kategóriája egyidőben két nézőpontot is megjelenít. Egyrészt a beszélő ismeretét, észlelését az adott beszédhelyzetről, illetve ugyanakkor a beszélő feltételezéseit a hallgató ismeretéről, észleléséről. Példánk a kogi nyelvből van (Közép-Nigéria):
(10) ni-gu-ku-á ’mint tudod, ezt nemrég csináltam’ (11) na-gu-̇ŋgú ’ő ezt valamikor csinálta’ (most informállak róla)
Ezután a rövid kedvcsináló után az episztemikus kategóriákhoz kapcsolódó cikksorozatunkban részletesen mutatjuk be az egyes kategóriákat, további érdekes példákkal gazdagítva.
Forrás:
Aikhenvald, Alexandra Y. 2004. Evidentiality. Oxford: Oxford University Press.
Aikhenvald, Alexandra Y. & R.M.W Dixon (eds.) 2014. The Grammar of Knowledge. A Cross-Linguistic Typology. Explorations in Linguistic Typology 7. Oxford: Oxford University Press.
DeLancey, Scott 1997. Mirativity: The Grammatical Marking of Unexpected Information. Linguistic Typology 1: 33-52.
Palmer, Frank R. 1986. Mood and Modality. Cambridge: Cambridge University Press.
Kubitsch Rebeka
