Mert a nyelvészet lehet mókás!

2016. március 17. 08:00 - Rálik Alexandra

Egy MOOC margójára

Napjainkban az online tanulás gondolata egyre kevésbé számít meghökkentőnek, mégis idehaza egyelőre igen keveset hallani például arról, mennyiféle MOOC (Massive Open Online Course) érhető el és hasznosítható saját tanulmányaink során. Pedig az egyik legnagyobb, nemzetközi egyetemek online kurzusait felvonultató oldal, a Coursera nemcsak informatikusoknak és közgazdászoknak szolgáltat rengeteg remek lehetőséget, hanem a nyelvekért, nyelvészetért érdeklődőknek is.

A Courserát már jó pár éve felfedeztem: eleinte még csak szemezgettem a lehetőséggel, de mivel csak a híres-neves egyetemek szerint keresgéltem (ó, az a presztízskérdés!), sokáig nem találtam olyan kurzust, ami tényleg érdekelt volna, vagy ne adj' isten hasznosnak tűnt volna szakmai szempontból. Viszont 2014 tavaszán belefutottam egy érdekesnek ígérkező nyelvészeti MOOC-ba, a hollandiai Leideni Egyetem hangzatos Miracles of Human Language: An Introduction to Linguistics című kurzusába. Lehet, hogy első hallomásra nem hoz sokakat lázba, és őszintén szólva én is inkább kíváncsiságból, mint elvakult lelkesedésből vágtam bele, hiszen a Bevezetés az xy tudományba-jellegű kurzusoktól szokás szerint falra mászom (az időhiány miatt felületesek, de épp annyira, hogy még az összefogó nagy képet se tudják teljesen átadni az adott területről). Na de! Öveket becsatolni, nem titkolt reklám helye következik.

babel.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Érjük tetten szavainkat! II.

2016. március 16. 08:00 - Nowosielski Dia

Az indirekt (közvetett) beszédaktusok

A beszédaktus igéjét nem mindig mondjuk ki nyíltan (expliciten) a ragozott performatív igével, hanem igen gyakran úgy fogalmazunk, hogy csak odaértjük mögé, azaz sugalljuk, tehát implikáljuk a szándékolt aktust. És itt kell megemlítenünk, hogy bizony nap mint nap találkozunk azzal a (csöppet sem problémamentes) jelenséggel, amit indirekt (közvetett) beszédaktusoknak nevezünk. (Előző cikkünk, amely a nyílt beszédaktusokkal foglalkozott, itt érhető el.)

Miről is van szó? Lássunk egy klasszikus searle-i példát:
„Ide tudná adni a sót?” (Can you pass me the salt?)

kezek.jpg

Az örökzöld példa egy konferencia meghívóján.

forrás: http://philosophy.dept.shef.ac.uk/semprag/images/semantics_conf.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Udvariasságnemek

2016. március 15. 08:00 - Rózsa Katinka

Az udvariasságkutatás gender szempontú megközelítése

Eljött az első tavaszi műhelyalkalom ideje, március 9-én Dr. Dér Csilla, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója volt a vendégünk. Előadásából a nyelvészetnek egy viszonylag fiatal ágáról tudhattunk meg többet, ugyanis az udvariasságkutatás gender szempontú megközelítéséről beszélt. Ezen a ponton több kérdés is felmerülhet, tisztázzuk először ezeket.

virag.jpg

Talán az első és legfontosabb, hogy mit is értünk a gender alatt, az előadás első felében is erről volt szó. Természetesen többféle megközelítés is létezik, de a gender lényegében társadalmi nemet jelent. A hangsúly a társadalmin van: a gender nem egyezik meg a biológiai nemmel, tehát ebben az esetben nem beszélhetünk egyszerűen férfiakról és nőkről. Így, mivel ezzel a kategóriával a kulturális szerepeket tudjuk jobban megragadni, a gender a korral együtt változik is, míg a biológiai nem - mint tudjuk - állandó marad. Az első, aki komolyabban foglalkozott a nőkre jellemző, ill. a nőktől elvárt "nőies" nyelvhasználattal, Robin Lakoff volt. Language and Woman's Place című könyve először 1975-ben jelent meg.

Az előadás második részében különböző udvariassággal foglalkozó kutatásokat ismerhettünk meg. A kiindulási pontot a három udvariassági szabály adta:
1. Formalitás: Légy tartózkodó!
2. Tiszteletadás: Adj lehetőséget!
3. Bajtársiasság: Mutass szimpátiát!

(forrás: https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/236x/d0/d8/ef/d0d8efc57f1fb7505f3c42e43181bdc8.jpg)

Tovább
Szólj hozzá!

Érjük tetten szavainkat! I.

2016. március 14. 06:45 - Nowosielski Dia

A direkt (nyílt) beszédaktusok

„Nem az számít, amit mondasz, hanem amit teszel” – tartja a közismert mondás. Arról azonban nem szól a fáma, hogy mi történik akkor, amikor azzal cselekszünk, hogy kimondunk valamit. Hogy közelebb kerüljünk ehhez a nagyon egyszerű, hétköznapi jelenséghez, előbb meg kell ismerkednünk a beszédaktus-elmélettel.

Egyes kutatók (elsőként J. L. Austin és tanítványa, J. R. Searle) már az 1960-as években észrevették, hogy bizonyos szavaink, mint például a gratulálok, az ígérem, a felszólítom, a parancsolom stb. egyfajta cselekvést is magukban hordoznak. Ha megfelelő körülmények között (azaz megfelelő szövegkörnyezetben, kontextusban) mondjuk ki ezeket a szavakat, akkor azokkal végre is hajtunk valamilyen tettet. Ezeket az szavakat tartalmazó megnyilatkozásokat hívjuk beszédaktusoknak. Többek között ezzel is foglalkozik a nyelvészet egyik legfiatalabb ága, a pragmatika, amely a nyelvhasználatot és a kommunikációt vizsgálja mind a beszélő, mind a hallgató szemszögéből.

Hogyan működik a beszédaktus?

Gyakran a megfelelő kontextus valamely társadalmilag hagyománnyá, konvencióvá vált eseményt jelent, a maga meghatározott szereplőivel. Ilyen tipikus szituációt alkothat a keresztelőn a pap és előtte a gyermek, vagy a házasságkötéskor az anyakönyvvezető, a pár és a tanúk, vagy egy bírósági tárgyaláson a bíró, az esküdtszék és a többiek.

eskuvo.jpg

"Ezennel házastársakká nyilvánítom önöket!
forrás: http://www.szertartasvezeto-szilagyi-maria.hu/szolgaltatasok/

Tovább
Szólj hozzá!

Mi fán terem a metafora?

2016. március 12. 07:06 - kviki1993

Legtöbbünknek a metaforáról a versek és az az iskolai magyarórákon rongyossá ismételt meghatározás jut eszünkbe, miszerint "két dolog, esemény, tárgy vagy személy azonosítása külső vagy belső tulajdonságbeli hasonlóság alapján". De valóban csak ennyiről lenne szó? Ha azt hitte, igen, akkor bizony melléfogott!

demotivalo.jpg

Bizony, ez is egy metafora
forrás: http://www.demotivalo.net/view/58406/az-elet-egy-ut-de-nem-kell-aggodni

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása