Előző írásunkban röviden áttekintettük, mik is azok a ditranzitív szerkezetek és mely három szerkesztési típus (indirektív, szekundatív és neutrális) a leggyakoribb a világ nyelveiben.

Most azonban essen szó a ritkább szerkesztésmódokról is! (És egzotikus nyelvekből sem lesz hiány.)

Margetts és Austin (2007) kissé más szemszögből közelítik meg a ditranzitív szerkezeteket, mint Mulchakov, Haspelmath és Comrie (2007). A legfontosabb különbség, hogy míg Mulchakov, Haspelmath és Comrie következtetéseiket a ditranzitív és monotranzitív szerkezetek összevetése alapján vonják le, addig Margetts és Austin elsősorban a ditranzitív szerkezetek szintaktikai sajátosságait vizsgálják. Munkájukban ők is foglalkoznak a gyakoribb szerkesztési típusokkal, mi most azonban inkább a kevésbé általános, sőt kifejezetten ritka stratégiákra fókuszálunk.

A szeriális igét tartalmazó szerkesztésmód, más néven szerializáció (sorrendiség) során egy második ige is szerepel a szerkezetben, és valamelyik argumentum, a recipiens vagy a téma bevezetésére szolgál. Ez a stratégia többek között délkelet-ázsiai, nyugat-afrikai és ausztronéz nyelvekben található meg. Lássunk egy példát a joruba (nyugat-afrikai) nyelvből, ahol egy ’ad’ jelentésű ige szolgál R bevezetésére! (A szerkezet összetevőinek durva magyar fordítása mellett szerepeltetem az eredeti angolt is.)

(1) Ó tà-á         fún     mi

     he    sell-it       give    me

     Ő     elad-az     ad      nekem      

    ’Eladja nekem azt.’ (Margetts-Austin 2007: 22)

Az inkorporációs (bekebelező) típusú szerkesztésmód esetében az egyik argumentum egy inkorporálódott névszóként fejeződik ki, azaz a szerkezet belsejében jelenik meg. A példánk a típusra a blackfoot (Kanadában beszélt) nyelvből való, ahol az ’ellát vkit vmivel’ szerkezet úgy fejeződik ki, hogy T (vagyis jelen esetben amivel ellátják az illetőt) inkorporálódik a ’megszerez’ jelentésű igébe.

(2) nit-ohpokón-sskoawa nóko’sa

     I-ball-acquire.him                   my.child

     én-labda-szerez.neki               enyém.gyerek

     ’Elláttam a gyerekem egy labdával.’ (Margetts-Austin 2007: 25)

A harmadik szerkesztésmód az adnominális (jelzői) típus, amelyben az igének csak két kötelező vonzata van, és a harmadik elem (R vagy T) az egyik vonzat jelzői alárendeltje. A példánk a hixkaryána (Brazíliában beszélt) nyelvből való, ahol az adnominális típus posszesszív (birtokos) altípusa látható. Az R argumentum T birtokosaként jelenik meg. 

(3) Rokrahani yonyhoryeye    

     my.bow        he.made.it         Waraka

     enyém.nyíl   ő.készített.az     Waraka

     ’Waraka készített nekem egy nyilat.’ (Margetts-Austin 2007: 28)

                                         enyém.eiffel.torony épít férfi (a hixkaryána nyelv után szabadon)
A férfi felépíti nekem az Eiffel tornyot.
http://i.dailymail.co.uk/i/pix/2013/06/14/article-2341598- 1A50D3CE000005DC-244_634x768.jpg        

Még további két szerkesztésmódról lesz szó. Az első az abszorpciós (elnyelő) típus, amelyben az igének két argumentuma van, de maga az ige tartalmaz valamilyen információt egy harmadik résztvevőről. Ez az információ vonatkozhat például a fizikai átvitel eszközére vagy céljára. A példa most az előzőekhez képest a kevésbé egzotikusnak számító angol nyelvből lesz, amelyben az ige magába foglalja a fizikai átvitel célját, vagyis hogy a bor a palackba fog kerülni. Természetesen meg kell jegyezni, hogy az ilyen jellegű példák nem a hagyományos értelemben vett ditranzitív szerkezetek.

(4) They bottled the wine.

     ’Bepalackozták a bort.’ (Margetts-Austin 2007: 32)

Az utolsó bemutatott szerkesztésmód a direkciós (irányító) típus. Ezen szerkesztési mód során az igének, az inkorporációs és abszorpciós típushoz hasonlóan, csak két argumentuma van, illetve megjelenik egy irányt jelző elem, amely a fizikai átvitel irányát jelzi (például: a címzett, a beszélő felé). A példánk az új-zélandi maori nyelvből való, ahol ’erre, ide’ jelentésű elem jelzi az R argumentumot.

(5) Naa te         kurii     i           mau     mai     te    raakau

     ACTGEN       the       dog      TAM   bring   hither  the  stick

     ACTGEN       a          kutya   TAM    hoz     ide       a     bot

     ’A kutya idehozta nekem a botot.’ (Margetts-Austin 2007: 31)

Most, hogy áttekintettük a gyakoribb és szórványosabb szerkesztésmódokat is, kissé más vizekre evezünk, de még mindig a ditranzitív szerkezetek vizsgálatánál maradunk. A következő írásunkban azt fogjuk áttekinteni, hogyan hat T és R jelölésére az élő-élettelen hierarchia vagy a szemantikai szerep. 

Hivatkozások:

Margetts, Anna – Austin, Peter 2007:  Three-participant events in the languages of the world: towards a cross-linguistic typology
http://www.hrelp.org/aboutus/staff/peter_austin/MargettsAustin.pdf (2016. március 7.)                        

Kubitsch Rebeka