A Nyelvészeti Műhely programsorozata tovább folytatódik: április 13-án Zsigriné Sejtes Györgyi – az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodájának igazgatóhelyettese, továbbá az SZTE-BTK Magyar Nyelvészeti Tanszékének oktatója – tett látogatást nálunk. Előadásában a szöveg fogalmát ismertette velünk funkcionális nyelvészeti megközelítésben, a szövegértési képesség aspektusában. Meghívott vendégünk kiemelte, hogy az egyetemi tevékenysége mellett általános iskolásokat okít a magyar nyelv szépségeire, így a szöveg témakörét pedagógiai szemszögből is részletesen körüljártuk. Élménybeszámoló következik.

Beszédaktus-elmélettel foglalkozó cikksorozatunk újabb állomásához érkeztünk. Ezúttal az elmélet általános bemutatója után mélyebbre ásunk: megismerkedhetünk egy konkrét beszédaktusnak, az ígéretnek a természetével.

A nyelvészeti pragmatika (amely leginkább a nyelvhasználattal foglalkozik) egy kiemelkedően kutatott ága a beszédaktus-elmélet, melynek alapjaival már itt és itt foglalkoztunk.

"Ígérem, jó leszek" - szól a 60-as éves egyik népszerű gyerekdala Rátonyi Róbert és lánya, Rátonyi Hajni előadásában.

Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk Dr. Dér Csilla Az udvariasságkutatás gender szempontú megközelítése című előadásáról. A cikk végén tett ígéretünkhöz híven ezúttal egy kicsit mélyebben foglalkozunk az általa felhasznált egyik monográfiával, Robin Tolmach Lakoff Language and Woman’s Place című könyvével.

A könyv sajnos nem jelent meg magyar fordításban, a címet szó szerint így tudnánk lefordítani: A nyelv és a nő helye. Előző cikkünkben már tisztáztuk a gender fogalmát, ez most jól jöhet számunkra. Robin Lakoff könyve először 1975-ben jelent meg, mi most a későbbi, 2004-es, bővített kiadásból dolgozunk. Ez a kötet már más, a témával foglalkozó kutatók tanulmányait is tartalmazza, azonban a hangsúly nálunk végig Lakoff szövegén marad.

Forrás:http://a2.files.verilymag.com/image/upload/c_fit,cs_srgb,dpr_1.0,q_80,w_940/MTMyOTg4MDY0MDk5MjU2MzMw.jpg

Az emberi közösségbe az állatok általában kétféle célból kerülnek be. Vagy emberi fogyasztásra ítéljük őket alkalmasnak, vagy akkor tartozhatnak a társadalomunkba, ha képesek alkalmazkodni hozzánk. A témával kapcsolatban először  megjelenő cikkünkben a kutyákkal, az alkalmazkodás bajnokával foglalkozunk, akik mióta velünk élnek, „szőrös gyermekké” váltak mellettünk.

A kutyaetológia az a fiatal tudományág, mely a kutyák viselkedésével foglalkozik. Akinek volt már kutyusa, vagy látott már gazda-kutya kapcsolatot közelebbről, annak nem meglepő, hogy a kutya állandóan figyelemmel kíséri gazdáját. Kedvenceink ún. funkcionális utánzással másolják le mozdulatainkat. Vagyis gyakran a szájukkal imitálják azt a mozdulatot, amit mi a kezünkkel végzünk, avagy néha csak egyszerűen másolnak minket.

Forrás: http://www.2perc.hu/a-kutya-aki-mindig-utanozza-a-gazdajat/