Április első hetében sem tétlenkedett a Nyelvészeti Műhely, ugyanis az április 6-ai műhelyalkalomkor újabb vendég látogatott el hozzánk. Dr. Kugler Nóra, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója beszélt nekünk egyik fő kutatási témájáról, az episztemikus modalitás, illetve az evidencialitás problémaköréről. Rövid ízelítő következik az előadásból.

A témára való ráhangolódásként a hallgatóságnak meg kellett állapítania, hogy mit lát az alábbi képen:

Ami tényként könyvelhető el, az az, hogy egy fekete alapot és rajta fehér vonalak és minták halmazát láthatjuk. Azonban még erre az egyszerű kérdésre is nagyon eltérő válaszok érkeztek, hiszen néhányan fát, néhányan pedig hidat láttunk a képen, és természetesen nem csupán ez a két javaslat érkezett. Ez a bemelegítő feladat tudatosította bennünk, hogy mindennapjaink során folyamatosan értelmezzük a körülöttünk lévő világot, és következtetéseket vonunk le belőle.

Előző cikkünkben tíz olyan német jövevényszó etimológiáját ismerhettük meg, amely a szleng vagy az argó nyelvhasználathoz sorolható. Az igazi ínyencek a folytatásban az étkezési szokásokkal, ételekkel és az azok elkészítésével kapcsolatos szavakból kaphatnak kóstolót.

Fánk:
Ez az erdélyi szász jövevényszavunk a hazai újfelnémet fankuch, valamint az erdélyi szász fōƞkoχ, paƞkoχ ’tojásrántotta, serpenyőben sütött tészta’ kifejezésből ered. A mai német Pfannkuchen ’tojásrántotta, omlett; fánk’ szintén hasonló kifejezés. Az eredeti magyar hangalak fánkó lehetett, amelynek az utolsó hangját a nyelvhasználók kicsinyítő képzőnek érezhették, így elhagyták. A szlovák fánka ’fánk’ már a magyar szó átvétele.

A ditranzitivitásról szóló sorozatunk első két cikkében megismerkedtünk az alapvető és a ritkább szerkesztésmódokkal is. (Az előzmények itt és itt érhetők el.) Tekintsünk most kicsit más szemszögből ezekre az izgalmas konstrukciókra, és nézzük meg, milyen módon jelölhetőek a ditranzitív ige tárgyai!

(forrás: https://m.blog.hu/sz/szabolcsiallatfarm/image/szsz.png)

Ahogy korábban már említettük, a ditranzitív szerkezetek hagyományosan egy élő ágensből (cselekvő, A), egy szintén élő recipiensből (a cselekvés címzettje, R) és egy élettelen témából (amelyre a cselekvés irányul, T) állnak. Az ige vonzatai (más szóval tárgyai) R és T. Kittilä (2006) munkája alapján háromféle stratégiát különböztethetünk meg az argumentumok jelölésére.

Ha a feliratokra gondolunk, akkor először leginkább a pólófeliratok jutnak az eszünkbe. Mindenki fel tudna idézni egy-egy vicces vagy éppen elgondolkodtató szöveget, melyet pólókon olvasott, emellett olvashatunk ilyeneket ruhadarabokon, kötényeken, táskákon, kitűzőkön, bögréken. Szinte akármelyik használati tárgyunk lehet feliratos. Nem volt ez másképp korábban sem. A magyar népi hagyományokban ugyanúgy megvolt ezeknek a szövegeknek a szerepe, mint most.

A népi feliratokat csoportosíthatjuk helyük szerint, lehetnek kocsmák, csárdák, ajtaján, kapukon, házakon, sírokon, falvédőkön és edényeken is. Funkciójukat tekintve ismerünk üdvözlő, emlékállító, figyelemfelkeltő és szórakoztató feliratokat.

A magyar népi feliratok gyakran jelentek meg cserépedényeken. Leggyakrabban a megrendelésre készült edényekre írtak szövegeket. Terjedelmük szerint léteztek rövidebb, egy- vagy kétszavasak, esetleg mondatnyi hosszúságúak, de voltak hosszabb, úgynevezett butellaversek is.

Az úgynevezett neves tálak általában „reklámfogásként” funkcionáltak. A tálakra családnevek szinte sosem kerültek, mivel az eladó a vásáron adta el őket. Tiszafüred és Mezőkövesd környékén kedvelt női keresztnevek kerültek az edényekre:

„borájé”

„Sárá-é ez a tál”

„vedmeg panni”

Szerencsére egyre kevesebben vannak, akik sosem találkoztak TED-videókkal. Az eredetileg technológia, szórakoztatás és dizájn (Technology, Entertainment, Design) témakörökben szervezett konferencián mára már nincs is olyan kérdés, amiről ne beszélnének TED-előadók a világ szinte bármely pontjáról. Honlapjukon nemcsak elérhető, de az esetek többségében magyar felirattal is nézhető számos izgalmas előadás, amelyeknek a célja  - ahogy azt az "Ideas worth spreading" mottó is mutatja - a legkülönfélébb ötletek (legyen szó tudományról vagy hétköznapi életvitelről) terjesztése. Mindezt pedig maximum 18 percben - gyorsan, érdekesen, inspirálóan.

Forrás: http://liveyourlegend.net/the-14-most-powerful-ted-talks-for-disruptive-career-change/

Természetesen a nyelvészet sem maradhat ki a TED-beszélgetések sorából. Eheti szemlénkben három olyan előadásba kóstolhatunk bele, amelyek ősi írásrendszerekkel foglalkoznak. Rajesh Rao mintegy nyelvészeti keresztrejtvényfejtőként próbálja számítógépes modellezéssel megszólaltatni az egykori Indus-völgyi írás elnémult beszélőit. Saki Mafundikwa, miután visszatért hazájába, Zimbabwéba, és leendő dizájnereknek nyitott iskolát, az ősi afrikai írásrendszerek tanulmányozásával ad inspirációt tanítványainak és a hallgatóságnak. ShaoLan Hsueh, a kalligráfia nagy szerelmese pedig a saját egyszerű, de annál nagyszerűbb módszerével tanít meg arra mindannyiunkat, hogy véletlenül se mondjuk azt egy idegennek és bonyolultnak tűnő írásrendszerre puszta vállrándítással azt, hogy ez nekem kínai.

Jó szórakozást - jó tanulást!