Múltidő-rendszerünk az ősmagyar kortól (i.e. 1000 – i.sz. 896) kezdve napjainkig nagy változáson ment keresztül. Régi irodalmi alkotásokban, versekben még találkozhatunk egy-egy „hallgatja vala” vagy „mondá” jellegű kifejezésekkel, mára azonban már csak a -t/-tt jeles múlt időt használjuk. De vajon…

Előző két cikkünkben az állatok és nemzetek neveihez köthető betegségnevekkel foglalkoztunk. Ebben a bejegyzésben azt taglaljuk, hogy a nyelvekben milyen egyéb szókészleti területekkel érintkezhet a betegségnevek csoportja. Ezek a következők: állatok, növények, testrészek,…

Az előző cikkből már kiderült, hogy a Speier Dávid által fordított francia vígjáték, az Asterix és Obelix filmsorozat második része nemcsak szórakoztató és nyelvi humorral teli, hanem a nyelvészeti vizsgálatoknak is jó táptalaja. A hozzáadás és elvétel útján létrejövő mennyiségbeli változatást okozó…

Jelen cikkünkben arra vagyunk kíváncsiak, mi is az a kétnyelvűség, hogyan és mi alapján definiálhatjuk ezt a jelenséget. Ennek meghatározása után elkülöníthetjük az egyéni és közösségi kétnyelvűséget, ez utóbbi jobban átszövi életünket, mint gondolnánk.                              

Ahogyan ígértük, folytatjuk gendernyelvészet témájú cikksorozatunkat, és ezzel együtt továbbhaladunk Robin Lakoff Language and Woman’s Place című könyvével is. Ezen cikkünk témája a könyv Talking like a Lady (Hölgyként beszélni) című fejezete lesz.