Minek nevezzelek?

2016. június 03. 10:00 - Kulkuri

Előző két cikkünkben az állatok és nemzetek neveihez köthető betegségnevekkel foglalkoztunk. Ebben a bejegyzésben azt taglaljuk, hogy a nyelvekben milyen egyéb szókészleti területekkel érintkezhet a betegségnevek csoportja. Ezek a következők: állatok, növények, testrészek, színek, idiomatikus kifejezések vagy akár természetfeletti lények nevei.

Ezek a területek aszerint oszthatók fel, hogy a betegségek elnevezésében játszanak-e szerepet, vagy pedig maga a betegségnév segít egy másik szókészleti mező elemeinek megnevezésében. Az állatok, testrészek, színek, természetfeletti lények és növények nevei gyakran szerepelnek a betegségnevekben. Nézzünk néhány példát!

Habár egy egész bejegyzést szenteltünk az állatnevekhez köthető betegségnevekre, azért jócskán van még miből válogatni. Manapság az egyik (sajnos) leggyakrabban emlegetett betegség a rák, amely a latin cancer tükörfordítása.  A latinba a görögből került át, ugyanis az ókori görögök voltak az elsők, akik lejegyezték ezt a betegséget. Az elnevezés alapja a betegség alaki hasonlósága az állattal. A rákos betegségek bizonyos fajtái, különösen a mellrák, formájukban és színükben is hasonlítottak a tengeri állatra a jól körülhatárolható középrésszel és az innen szerteágazó nyúlványokkal, mint a rák teste és lábai (Magyar 2000: 165).

Forrás: http://www.temesvarigabi.eoldal.hu/img/mid/156/rak.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Csak pergamendemonda és hóruszpókusz (II. rész)

2016. május 31. 08:00 - Rálik Alexandra

Hangalakzatok az Asterix és Obelix: Kleopátra küldetés című filmben

Az előző cikkből már kiderült, hogy a Speier Dávid által fordított francia vígjáték, az Asterix és Obelix filmsorozat második része nemcsak szórakoztató és nyelvi humorral teli, hanem a nyelvészeti vizsgálatoknak is jó táptalaja. A hozzáadás és elvétel útján létrejövő mennyiségbeli változatást okozó alakzatok után a minőségi változásokra tekintünk ki a film példáin keresztül.

Mit is értünk minőségi változás alatt? Ezt a célt szolgálja a transzmutáció (felcserélés) és az immutáció (helyettesítés) – előbbinél a szóban meglévő hangok cserélődnek fel egymással, míg utóbbiban más hangokkal helyettesítjük az adott szó vagy kifejezés bizonyos hangjait.

 

Tovább
Szólj hozzá!

Két nyelv - két világ?

2016. május 28. 16:53 - szalayeva0823

Jelen cikkünkben arra vagyunk kíváncsiak, mi is az a kétnyelvűség, hogyan és mi alapján definiálhatjuk ezt a jelenséget. Ennek meghatározása után elkülöníthetjük az egyéni és közösségi kétnyelvűséget, ez utóbbi jobban átszövi életünket, mint gondolnánk.
                              

Tovább
Szólj hozzá!

A nyelvészeti udvariasság megközelítésének alapjai II.

2016. május 22. 08:00 - szalayeva0823

Előző cikkünkben megismerkedhettünk az udvariasság különböző definícióival, majd röviden bemutattuk az udvariasságot pragmatikai berkeken belül. Grice modellje után áttértünk Leech szintén maximaelvű megközelítésére. A mai alkalommal pedig Brown−Levinson arculatcentrikus modelljéről nyújtunk ismertetést.

Az udvariasságkutatás egyik legismertebb, de egyben legvitatottabb modellje Brown és Levinson elmélete. Alapgondolata Goffmantól, a virtuális sértésből ered (Balogh 2002: 338). Brown és Levinson megkülönböztetik a pozitív és a negatív udvariassági stratégiát (Bańczerowski 2000: 312−313). A negatív stratégia követésével a beszélő távolságtartó a partnerrel szemben, bizalmatlanul és személytelenül viszonyul hozzá, míg a pozitív stratégia követésével a beszélő érdeklődéssel fordul a hallgató irányába.                                                         

Az arculat/homlokzat az elmélet kulcsfogalma. Az arculat tulajdonképpen az a „kép”, amelyet a beszélő viselni akar a társalgás során, és amelyet a többiek feltételeznek róla (Balogh 2002: 338). Az egyén természetes vágya, hogy ne akadályozzák cselekvéseiben – ez tekinthető a negatív arculatnak, míg a pozitív arculat az a kívánság, hogy az egyén szándékai és igényei mások számára ugyancsak elfogadhatók legyenek. A társas interakciók során a résztvevők együttes érdeke a saját és a másik arculatának a védelme, mivel az arculat érzelmileg sebezhető, ugyanakkor a sebezhetőség mértéke csökkenthető. Brown és Levinson elmélete szerint egyes beszédcselekvések az arculatra fenyegetően hatnak, a nyelvhasználók pedig különböző stratégiákat hoztak létre a fenyegetettség csökkentésének érdekében (Nemesi 2011: 75).  A stratégiákat váltogatják a nyelvhasználók, az adott szituációhoz alkalmazkodva választják ki a megfelelőt, a másik arculatát felmérve. Ha a beszélő csak a saját érdekeit helyezi előtérbe és a partnere arculatát megsérti, akkor abban az esetben udvariatlan benyomást kelt, de következetes munkával az udvariatlanság helyrehozható. Brown és Levinson háromféle főstratégiát különítettek el[1]: 1.) a mikrofonba, 2.) a mikrofon mellé, valamint 3.) a pőrén megvalósítható orvoslást (Szili 2007: 10).      


      

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása